„Jegyellenőr” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
== Jogi háttér ==
Jogilag az utas és a közlekedési vállalat között az utazás megkezdésével egy [[szerződés]] jön létre, amit az utas megszeg, ha bliccel. A szerződés az utas ráutaló magatartásával jön létre (metró esetén a peronzárvonal átlépésével, egyéb esetben a járműre való felszállással). A jegyellenőr az ellenőrzési tevékenység során közfeladatot ellátó személynek minősül ([[Btk.]], [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV#pr657 1978. évi IV. tv. 137. §. 2. pont]), de hatósági jogköre nincs. Nem tartóztathat fel, nem kényszerítheti utast okmányai átadásra a személyes adatok rögzítése végett, ugyanakkor az ellenőrzés közben kérheti a [[rendőrség]] közreműködését. Az ellenőr az utast az utazási feltételek be nem tartása esetén kizárhatja az utazásból. Természetesen a jegyeket vagy bérleteket kötelesek vagyunk átadni (nem csak felmutatni), ha kéri az ellenőr. Az erre utaló felhívást akár a bérletek hátoldalán, középtájt el is olvashatjuk. Ha valaki nem adja át a jegyet, bérletet, az rendőrségi
{{idézet 2|'''II.6. Jegyellenőrzés'''
41. sor:
{{csonk-szakasz}}
==Jegyellenőrök a kultúrában==
A jegyellenőri munkakör ma [[Magyarország]]on az egyik legalacsonyabb presztízsű szakma, annak ellenére, hogy hatalmas, naprakész tudásbázist igénylő munkáról van szó. A legtöbb utaspanasz a diákigazolványokkal kapcsolatos, és bizonyos részük jogtalan pótdíjazás eredménye. Ennek tudatában logikusan következtethető, hogy a meglévő állomány bizonyos részének nem is
=== A művészetben ===
|