Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up AWB
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}</ref>
 
A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai [[ortodox]] gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga.
 
A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a [[posztbizánci]] iskolát követi, de sok közülük az [[autodidakta]] művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van [[Ostoja Mrkojevic]], [[Mitrofán Zográf]] és [[Nedelko Podovic]].
 
[[File:Szentendrei szerb ortodox székesegyház4.jpg|150px|bélyegkép|Belgrád szerb ortodox székesegyház - Szentendre]]
 
A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és [[liturgia|liturgikus]] tárgyak is. Az [[iparművészet]]i alkotások már [[barokk]] jegyeket viselnek. Ezeket gyakran magyar, osztrák és más európai mesterektől rendelték, de a helyi szerb ötvösök is remekműveket állítottak elő.
 
A XVIII. sz-tól már az [[ikonosztáz]]ok is egyre inkább barokk jelleget öltenek (a [[Preobrazsenszka-templom]] ikonfala). Olyan művészek kaptak vezető szerepet, mint [[Jovan Popović]], [[Stefan Tenecki]] és az újvidéki [[Vasa Ostojić]].
 
A magyarországi ortodox kultúra utolsó virágkora a XVIII. sz. vége és a XIX. sz. eleje. Az ekkori festők közül kiemelkedik [[Pavel Đurković]], illetve a budai [[Mihailo Živković]], aki a szentendrei [[Blagovesztenszka görögkeleti templom(Szentendre)|Blagovesztenszka-templom]] ikonosztázát is festette.
 
Ezt követően a szerb népesség és kultúra is hanyatlásnak indult.<ref>„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A több milliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.” </ref>
 
[[File:Arsenije III.jpg|100px|bélyegkép|balra|III. Arsenije Čarnojević]]
 
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a [[szentségtartó]]któl, [[ikon]]októl kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges [[kódex]]-bibliák, [[pásztorbot]]ok és [[bútor]]ok is.
 
Többek között itt található [[III. Arsenije Čarnojević]] szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.<ref>{{cite web|url= http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf |title= Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. Hozzáférés ideje: 2013. 05. 23 12:34}} „Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található.”Ez hasonló a szócikkben látható képhez.</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
[[Kategória:Szentendre]]
[[Kategória:Szentendre múzeumai]]
 
==Forrás==
 
*[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2011/06/belivek_17-18.pdf]
*[http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok Szentendre útikalauz látnivalók]
*[http://wikimapia.org/11512516/hu/Szerb-Egyh%C3%A1zi-M%C3%BAzeum Szerb egyházi múzeum]
 
[[Kategória:Szentendre]]
[[Kategória:Szentendre múzeumai]]
258 920

szerkesztés