„Szociálliberalizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link FA template (handled by wikidata)
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''szociálliberalizmus''' vagy '''reformliberalizmus''' egy politikai ideológia, mely a [[liberalizmus]] egyik ágaként a [[19. század]] végén keletkezett, majd 1945 után vált elterjedtté a nyugati világon belül. Az irányzat a politikai centrumhoz vagy a balközéphez sorolható; sajátossága, hogy a politikai- és szabadságjogok mellett kiemelt hangsúlyt helyez a gazdasági és társadalmi kérdésekre, mint a szegénység orvoslására, az egészségügyre és az oktatásra.
A '''szociálliberalizmus''' vagy '''reformliberalizmus''', mint a [[liberalizmus]] egyik ága, a [[19. század]] végén keletkezett, ihletői [[Jeremy Bentham]] és [[John Stuart Mill]] [[Haszonelvűség|utilitárius]] nézetei voltak. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a [[Kapitalizmus|piacgazdaság]]ot, ahol az legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosítottak. Ezen túl a szociálliberálisok általában támogatják a [[szociálprogresszív]] nézeteket azon az alapon, hogy folyamatosan szükség van a szociális gyakorlat fejlesztésére olyan módon, hogy az biztosítsa mindenki számára az alapvető szabadságot. Érvrendszerük szerint, ahogy azt pl. [[John Dewey]] és [[Mortimer Adler]] kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint [[oktatás]], gazdasági lehetőség, védelem a befolyásukon kívül eső makroesemények okozta kártól.
 
== Kialakulása ==
A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. A [[pozitív jog]] ezen koncepciója alapvetően különbözik a ''gazdasági liberálisok'' [[negatív jog]]ától. Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a [[közoktatás]], [[közegészségügy]], [[infrastruktúra]] és [[szociális biztonság]] által.
A '''szociálliberalizmus''' vagy '''reformliberalizmus''', mint a [[liberalizmus]] egyik ága, a [[19. század]] végén keletkezett, ihletői [[Jeremy Bentham]] és [[John Stuart Mill]] [[Haszonelvűség|utilitárius]] nézetei voltak. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a [[Kapitalizmus|piacgazdaság]]ot, ahol az legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosítottak. Ezen túl a szociálliberálisok általában támogatják a [[szociálprogresszív]] nézeteket azon az alapon, hogy folyamatosan szükség van a szociális gyakorlat fejlesztésére olyan módon, hogy az biztosítsa mindenki számára az alapvető szabadságot. Érvrendszerük szerint, ahogy azt pl. [[John Dewey]] és [[Mortimer Adler]] kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint [[oktatás]], gazdasági lehetőség, védelem a befolyásukon kívül eső makroesemények okozta kártól.
 
A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. A [[pozitív jog]] ezen koncepciója alapvetően különbözik a ''gazdasági liberálisok'' [[negatív jog]]ától. Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a [[közoktatás]], [[közegészségügy]], [[infrastruktúra]] és [[szociális biztonság]] által.
 
== Eltérések a klasszikus liberalizmustól ==
{{csonk-dátum|csonk-pol|2008 októberéből}}
 
== Források ==