„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''megyei jogú város''' olyan [[város]] [[Magyarország]]on, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a [[megye (közigazgatási egység)|megyei]] feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2006 óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi [[megyeszékhely]] [[Budapest]]et kivéve, és öt további város. ([[Budapest]] [[főváros]] a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé.)
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet [[Salgótarján]] és [[Szekszárd]] is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a [[Budapesti agglomeráció]]ban található [[Érd]], melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. ([[Esztergom]] önkormányzata – bár a város csak
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a [[törvényhatósági jogú város]]ok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város ([[Debrecen]], [[Miskolc]], [[Pécs]] és [[Szeged]]) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt vidéki nagyváros (az előbbieken kívül [[Győr]]) a [[megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]] címet viselte, melyet 1989-ben [[Kecskemét]], [[Nyíregyháza]] és [[Székesfehérvár]] is megkapott. A [[rendszerváltozás]]kor, pontosabban a [[tanácsrendszer]] megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.
|