„Gellért-hegyi oppidum” változatai közötti eltérés

A [[Római Birodalom]] terjeszkedése során 4 fokozatú stratégiát alkalmazott. Az első lépésben kereskedelmi kapcsolatokat épített ki, majd szerződéseket kötött a helyi törzsfőkkel és írástudókkal. A harmadik lépésben laza katonai ellenőrzést vezetett be, míg a negyedikben épült ki az új határvonal, a [[limes]], erődökkel és állandó tartózkodásra alkalmas katonai táborokkal. Ez a folyamat akár 50 évig is eltarthatott. Eredményeképpen a helyi lakosság megtanult [[latin nyelv|latinul]], bekapcsolódott nem csak a kereskedelembe, de megtanulta az iparcikkek készítését is, és átvett több egyszerűbb kényelmi találmányt.

 

 

A Duna mentén a római megszállási stratégia első három lépésére már az [[i. e. 1. század]] utolsó évtizedei és az [[1. század]] első évtizedeiben sor került: kiépültek a kereskedelmi kapcsolatok, szerződéses viszonyok létesültek és katonai felügyelet is volt. Ezt bizonyítja a helyi [[pénz]]verés, és az a tény, hogy az oppidum egyik raktárában felhalmozott, helyben gyártott, de [[export]]ra szánt [[kerámia]]árut találtak, aminek az az érdekessége, hogy még kiégetés előtt [[Victoria istennő]]t ábrázoló gyűrűkővel, azaz [[gemma|gemmával]] bélyegezték meg. A gemma mását az itáliai [[Capua|Capuában]] vélték felismerni a kutatók. A gemmalenyomat díszítőelemként való használata az 1. században Közép- és Észak-[[Olaszország történelme|Itáliában]] volt divatos.