„Bokononizmus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fölös szó ki
Szócikk bővítése
6. sor:
A bokononizmus egyfelől az élő nemigazságokon, az ártalmatlan hazugságokon, más néven ''fomá''kon alapul. E fomákkal a vallás célja az, hogy a nyomorúságban és politikai diktatúrában tengődő San Lorenzó-iakat kiszakítsa a mindennapokból és egy szebb világ önáltató képzetével szolgáljon gyógyírül lelki sebeikre. Mindez tükrözi Vonnegut társadalomfelfogását, mely szerint az emberi közösségeket a diktatórikus erőszak (világi hatalom) és az önáltató ideológia (vallás) egymást kölcsönösen feltételező kettőssége határozza meg. San Lorenzo szigetén a helyzet a következőképpen fest: az ország teljes lakossága Bokonon vallási tanításait követi, amit a hatalom birtokosa, a kivénhedt diktátor, Papa Monzano tűzzel-vassal irt. Akit bokononizmus gyakorlásán érnek, kampó által hal meg, azaz élve feltűzik egy gigantikus vaskampóra. A helyzet fonákja minden [[dichotómia]] sajátja: Papa Monzano miatt lehet népszerű próféta Bokonon, és Bokonon népszerűsége legitimálja Papa Monzano véreskezűségét. Ám a regény végén kiderül: maga Papa Monzano os bokononista.
 
Másfelől a bokononizmus célja nyilvánvalóvá tenni, hogy életünk értelmének felfejtése dőre próbálkozás, de tudatában kell lennünk annak, hogy Isten vagy a sors szeszélyes akarata valamely célra elrendelt minket és a karaszunkba (lásd [[#A bokononizmus szótára|a bokononizmus kifejezéseit]]) tartozó többi embert, egyenként és együtt mindannyian ezen ismeretlen cél felé tartunk. Egy bokononista nem hisz a szabad akaratban és soha nem mondja: „Úgy történt, hogy…”, ehelyett így fejezi ki hitét: „Úgy kellett történnie, hogy…” (lásd pl. 39. fejezet).
 
Harmadrészt a bokononizmus tanítása voltaképpen egy fontos [[Jézus Krisztus|krisztus]]i elemet is magában foglal: embertársaink feltétel nélküli és osztatlan szeretetére sarkall bennünket.
 
Mint minden valamirevaló vallás, a bokononizmus is rendelkezik [[genezis]]történettel, ám ebben az ember már a Föd teremtésének pillanatától benépesíti a bolygót. Eszerint Borasisi, a nap és Pabu, a hold nászából hideg gyermekek születtek. Borasisi tüzes utódokra számított, így haragjában elhajította őket (belőlük lettek a bolygók), aztán Pabut is eltaszította magától, aki kedvenc gyermekéhez, az emberekkel benépesített Földhöz költözött. Bokonon magyarázata a világ teremtéséhez: „Foma! Hazugság! Egy rakás foma!” [85. fejezet]
 
=== A bokononizmus szótára ===
16 ⟶ 18 sor:
 
; Buzgó, buzgó, buzgó (Busy, busy, busy) : Rituális mondat, amelyet a bokononisták maguk elé suttognak, amikor eltűnődnek, milyen bonyolult és kifürkészhetetlen az élet. [32. fejezet]
 
; Borasisi : A [[nap]].
 
; Pabu : A [[hold]].
 
; foma : Ártalmatlan hazugság, a kegyetlen valóságról tudomást sem vevő áltatás (pl. „A jólét csak egy karnyújtásnyira fekszik”). [A kötet mottója]
31 ⟶ 29 sor:
; rang-rang (wrang-wrang) : Olyan ember, aki tulajdon életmódjának és világképének képtelenségével egy másik embert bizonyos gondolkodásmódtól eltéríti, ezzel karasza felé irányítja. [36. fejezet]
 
; szin-vat (sin-wat) : Olyan ember, aki egy másik ember összesteljes szeretetét magáénak akarja. A bokononisták hisznek abban, hogy a szeretetet szabadon meg kell osztani. [93. fejezet]
 
; sztuppa (stuppa) : Olyan határozatlan ember, Bokononnal szólva „tévelygő gyermek”, aki nem nőtt fel a rá rótt feladathoz, de karaszok és ezrek sorsa függ tőle. Ezek az emberek ily módon a za-ma-ki-bójuk beteljesítését akadályozó macskazsákba (duffle) kerülnek. [89. fejezet]
 
; vámpéter (wampeter) : A karasz tengelye és fókuszpontja, amely körül a karasz tagjai spirituális értelemben forognak; a karaszt meghatározó központi kérdés (amely lehet eszme, könyv, szikla, állat, Szent Grál – akármi). A regény egy karaszba tartozó szereplőinek vámpétere a bármely tömegű vizet egy szempillantás alatt jéggé fagyasztó szuperjég (ice-nine): valamennyiük életének történéseit a szuperjég irányítja. [24. fejezet]
 
; vin-dit : Egy személyre gyakorolt hirtelen, nem várt lökés afelé, hogy bokononista legyen, azaz egy misztikus jelen keresztül felismerje: Istennek és az életnek valamilyen bonyolult, kiszámíthatatlan terve van vele. A jelet felismerő ember meghajtja akaratát a sors parancsa előtt, azaz bokononi szóval szárunol (saroons). [34., 90. fejezet]
 
; za-ma-ki-bo (zah-mah-ki-bo) : A bokononizmus veleje, a sors, az elkerülhetetlen végzet. [82. fejezet]