„Habeas Corpus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
 
{{Idézet2|39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek tömlöcbe, fosszanak meg javaitól, helyezzenek törvényen kívül vagy száműzzenek, vagy más módon ne tegyenek tönkre, s mi sem fogunk ellene támadni, se mást nem fogunk ellene küldeni törvényes ítélet nélkül, melyet a vele egyenlők (pares sui) hoztak hazája törvényei alapján.|}}
A Habeas Corpus-elv fejlődésében a legfontosabb állomást az angol forradalom időszaka jelenti. A legfőbb királyi törvényszék (''King's Bench'') törvénysértő gyakorlatára válaszul a Parlament 1627-ben, a ''[[A Jog kérvénye|Petition of Rights]]''-ban (A Jog Kérvénye)<ref>Tarjánoi Tamás: A Jog Kérvénye. Rubicon, Online:http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1628_junius_7_i_karoly_alairja_a_jogok_kervenyet/</ref> azt követelte, hogy szabad embert csak törvényes eljárás alapján, törvényes vád alapján lehet szabadságától megfosztani - királyi utasításra nem. [[I. Károly angol király|I. Károly]] eleinte uralkodói felségjogai megsértésének fogta föl a kérvényt, de miután a Parlament megzsarolta az uralkodót, hogy addig nem szavazza meg az adót, míg alá nem írja a nyilatkozatot, I. Károly 1628. július 28-án jóváhagyta a Kérvényt. Az uralkodó és a Parlament bírkózása azonban folytatódott, ami végül
 
<nowiki> </nowiki>"II. Károly király alatt a H. megalkotására vezetett, amely minden lehető önkénynek s visszaélésnek az angol honpolgárok letartóztatása körül elejét veszi s az angol szabadságnak fővédbástyáját (''the principal bulwark of English liberty'') képezi. Ennek értelmében: a letartóztatott által v. annak érdekében irásban előterjesztett panasz v. kérelem alapján, melyhez a letartóztatási parancs másolatban, v. a másolat kiadásának megtagadását tanusító ''affidavit'' (hit alatt tett vallomás) csatolandó, a lordkancellár vagy más erre illetékes biró H.-t bocsát ki. Ez a birói parancs (az u.n. ''Habeas Corpus ad subiciendum'') intézve van ahhoz, aki az illetőt fogva tartja, s azt a meghagyást tartalmazza, hogy a foglyot a letartóztatás idejének és okának előadása mellett a biró elé állítsa, s a biróság által hozandó határozathoz alkalmazkodjék. Ha a kérvényező valószinüvé teszi, hogy a letartóztatás nem alapszik törvényes indokon, a birói parancs kibocsátandó, tekintet nélkül arra, ki rendelte el a letartóztatást. A hatóságoknak azért a letartóztatási parancsban a letartóztatás indokának előadására különös gondot kell fordítani. A H. csak állami veszély idején (kontinentális ostromállapot), de ekkor is csak parlamenti határozattal függeszthető fel. A H. a személyes szabadságnak magánszemélyek által megsértése tárgyában is tartalmaz intézkedéseket. Az eljárást szabályozó ujabb törvények a ''Peace Preservation (Irland) Act ''1875 és 56 Geo. III. c. 100."<ref>Pallas Nagylexikona, Habeas Corpus-szócikk. Online elérés: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004408.html</ref>
 
=== Az 1679-es törvény eljárásjogi szabályai ===