„Cég” változatai közötti eltérés

{{forma}}

{{tataroz}}

{{egyért2|a gazdasági szervezetről|Cég (egyértelműsítő lap)}}

 

A [[cégnév]] az a név, amelyen a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásául használ.{{refhely|Pallas}}

 

{{pallas}}

Cégül a kereskedő polgári nevét és pedig legalább vezetéknevét volt köteles használni, amiért pl. «az arany csillag» vagy a «fekete kutya» nem voltak megengedve. Ha a kereskedő üzletét egyedül folytatta, cégéhez nem csatolhatott olyan toldást, mely társas viszonyra mutatott, pl. « Nagy Pál és társa» vagy «Nagy Pál testvérek», «Nagy Pál és fia» stb. de használhatott olyan toldást, mely a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgált. Másnak polgári nevét cégül a kereskedő rendszerint nem használhatta, de akkor, ha valamely már létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy öröklés útján megszerzett, amely esetben azt az eddigi cég alatt az utódlást kifejező toldással vagy anélkül folytathatta, feltéve természetesen, hogy a volt tulajdonos, illetve jogutódai beleegyeztek. Az eredeti cég használható volt továbbá akkor is, ha a kereskedelmi társaság tagjaiban változás állt be, pl. valaki új tagként belépett vagy kilépett. Olyan tagnak kilépése esete azonban akinek neve a cégben bennfoglaltatott, az addigi cég használásához a kilépett társtagnak beleegyezése volt szükséges. Úgyszintén akkor is, ha a társaság csak két személyből állott és ezeknek egyike kilépett. Ezek szerint tehát voltak esetek, amelyekben az a kereskedő is, ki üzletét egyedül folytatja, lehetett társas viszonyra mutató cégnek birtokosa. Közkereseti társaságok cégébe valamennyi társtag nevét befoglalni lehetett ugyan, de nem kellett. Feltétlenül szükséges volt azonban, hogy a cég legalább a társak egyikének nevét a társasági viszony létezésére utaló toldással tartalmazza. Ez a szabály a betéti társaságoknál is megfelelően volt alkalmazandó. De megtörténhetett, hogy kereskedelmi társaság egyéni cég alatt folytatja üzletét, ami épp az előbbi esetnek ellentéte és előfordulhatott egyéni cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnek kereskedelmi társaság által történt megszerzése esetében. Az elv tehát, hogy a társas viszonynak létezése vagy nem létezése a cégből magából kitűnjék, [[jogutódlás]] esetében nem áll, ami indokát abban a nem ritkán nagy értékben találja, melyet egy már fennálló cég képviselt és melytől azért a kereskedelmi üzletnek új tulajdonosát megfosztani nem lehetett. A részvénytársaságok és a szövetkezetek cégükbe határozottan, mint ilyenek voltak megjelölendők. A cég megválasztásánál továbbá figyelni kellett arra, hogy a korabeli kereskedelmi törvény 17. §-a szerint, minden új cégnek az azon helyen vagy azon községben már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtől világosan különbözni kellett, azért aki a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett valamely kereskedővel megegyező nevet viselt, köteles volt azt cégül olyképp használni, hogy az a már bejegyzett cégtől világosan megkülönböztethető legyen. Ez a fióktelepre is állt.

 

== Alapítható cégformák ==

{{csonk-szakasz}}

 

 

=== Adatfelvétel ===

 

=== Iratkészítés ===

* egyszerűsített cégeljárás esetén 50.000 Ft illeték, itt nincs közzététel,

* cégmódosítás esetén általában 15.000 Ft illeték, valamint 3.000 Ft közzétételi díj fizetendő.

 

A cégiratok elektronikus benyújtása a Cégbíróság felé lehetővé teszi, hogy amennyiben a cégalapításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a cégbejegyzés akár már az adatfelvétel napján is megtörténhet.

 

== Források ==

* {{hely|Egyéni cég alapítása – konyveles-ado.hu}} {{CitWeb| url=http://konyveles-ado.hu/linkcsere/ | cím=Az egyéni cég alapításának szabályai | elér=2014-11-02}}

 

 

== Jegyzetek ==

 

== Források ==

* http://www.uni-miskolc.hu/~agrarjog/cegeljar.doc

* {{hely|Pallas}} {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Cég|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/019/pc001909.html#8}}

 

{{csonk-dátum|csonk-gazdaság|2012 decemberéből}}

 

{{DEFAULTSORT:Ceg}}