„Pajzsvulkán” változatai közötti eltérés

A '''pajzsvulkánok''' a [[tűzhányó]]k egyik szerkezeti csoportját képviselik a [[rétegvulkán]]ok mellett. Nevüket a tipikus alakjukról kapták, mivel szélesen elterülő, nagy kiterjedésű alapokkal rendelkező, kis emelkedésű domborulatok. Legtöbbször a kúpos alaknak nyoma sincs, mint az a rétegvulkánoknál megszokott. A pajzsvulkánok extrém esetei a [[palacsintavulkánok]].

 

A pajzsvulkánokat híg, [[szilícium-dioxid]]ban szegény, azaz bázikus [[magma|magmás]] működés alakítja ki. A híg láva legtöbbször csak túlfolyik a lávató peremén, lezúdul és szétterül a hegyoldalon. A pajzsvulkánokat a lávafolyások rétegei alkotják, köztük a ritka hamuszórással és a kitörések szünetében keletkező törmelékekkel. A pajzsvulkánokra nem jellemző a piroklasztitok kidobása, ezért ezek a különböző szemcseméretű rétegek hiányoznak belőle.