A primitív [[epikus költészet]] első emlékeit a [[konfucianizmus]] szent könyveinek egyike, az [[Su csing|''Írások Könyve'' {{kínai|(''[[Shu jing]]'')|(''[[Su king]]'')}} őrizte meg, melynek néhány fejezete feltételezhetően az [[i. e. 1. évezred]]ből is származhat. A hiteles fejezetek közül különösen azok érdemelnek figyelmet, amelyek a mitikus idők alakjaival foglalkoznak. A [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-korra]] vonatkozó fejezetek más sokkal prózaibbak és inkább a filozófia területére tartoznak. A kor epikáját Tőkei Ferenc a következőképpen értékelte: „...egy valójában rendkívül prózai valóság hősinek, nagynak ábrázolás, amely természetes formában, a ''katalógus'' primitív műfajában lehetséges, amelynek egyetlen költői értéke az erősen hangsúlyozott monoton ritmus, amely az előadás alkalmával a hallgatóban valóban a nagyság, emelkedettség érzetét keltheti.”<ref name="Tőkei - Miklós 1960, 21. o">Tőkei - Miklós 1960, 21. o.</ref>
[[Fájl:春秋左氏傳.jpg|bélyegkép|jobb|220px| A [[Co csuan|{{kínai|''Zuo zhuan''|''Co csuan''}}]] egy késői kiadása.]]