Wikipédia

„Család (szociológia)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
hivatalos információ
Normális nyilak ( -> helyett → )
21. sor:
A családot továbbá az jellemzi, hogy
 
• a tagok közti kapcsolat alapja ->alapja→ jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott párkapcsolat (házasság, tartós együttélés) és (vagy) vérségi kapcsolat vagy jogilag rendezett örökbefogadás
 
• folyamatos működésében a családtagokat közösségi-érzelmi (pszichoszociális), létfenntartási és szellemi-kulturális értékek és érdekek kötik össze
27. sor:
• a kölcsönös egymásrautaltságból következően többfunkciós gondoskodó-ellátó rendszert jelent
 
A statisztikában család: a szülők és a velük egy háztatásban élő nem házas gyermekeik ->gyermekeik→ így 3 típust különböztet meg ->meg→ házaspár, házaspár gyerekkel, egy szülő gyerekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni.
 
A Családszociológia könyvben család fogalma a szokásosnál tágabb, annyiban hogy családnak tekinti a jogilag nem rögzített tartós együttélési formákat is és annyiban szűkebb, hogy csak a tartós kapcsolatban állókat (együtt élőket) tekinti családnak.
35. sor:
'''Háztartástípusok''' (Peter Lasett)
 
1. Nukleális családi háztartás ->háztartás→ egyetlen nukleáris család tagjai
 
2. Kiterjesztett családi háztartás ->háztartás→ egy nukleáris család tagjain kívül más rokonok pl. özvegy szülő vagy nem házas testvér
 
3. Több családmagból álló háztartás ->háztartás→ ebben több családmag él együtt, legtöbbször szülők és házas gyermekük a családjával
-van törzscsalád-háztartás ->háztartás→ szülők egyetlen házas gyermekükkel
 
-házas szülőkből és több házas gyermekükből álló háztartás
60. sor:
A rendszerszemlélet lényege: a világon minden dolog lényegében egy rendszer, amelynek közös általános tulajdonságai vannak:
 
• elemekből áll ->áll→ a rendszer jellemzője, hogy milyen elemekből tevődik össze
 
• az elemek meghatározott viszonyban vannak egymással ->egymással→ ez a rendszer struktúrája, felépítése
 
• van egy sajátos működésmódja
69. sor:
 
Minden rendszer részrendszerekből tevődik össze: a család maga rendszer, de az elemei (részrendszerei) a családtagok magukban is rendszerek.
Ha családi problémát vizsgálunk, akkor a családon belül nézzük és azt vizsgáljuk, hogy a család, mint részrendszer hogyan reagál ->reagál→ a család önmagában való működése és a család részrendszerként való vizsgálata ->vizsgálata→ ez a rendszerszemlélet
A kliens soha nem az egyén, hanem a család ->család→ az egyén a tünethordozó ->tünethordozó→ sokszor a gyerek a tünethordozó, minél kisebb, annál erősebbek lehetnek a tünetek
 
'''A rendszerszemlélet a családok szociológiai vizsgálatában'''
76. sor:
A rendszerszemlélet lényege: a világon minden dolog lényegében egy rendszer, amelynek közös általános tulajdonságai vannak:
 
• elemekből áll ->áll→ a rendszer jellemzője, hogy milyen elemekből tevődik össze
 
• az elemek meghatározott viszonyban vannak egymással ->egymással→ ez a rendszer struktúrája, felépítése
 
• van egy sajátos működésmódja
86. sor:
Minden rendszer részrendszerekből tevődik össze: a család maga rendszer, de az elemei (részrendszerei) a családtagok magukban is rendszerek.
 
Ha családi problémát vizsgálunk, akkor a családon belül nézzük és azt vizsgáljuk, hogy a család, mint részrendszer hogyan reagál ->reagál→ a család önmagában való működése és a család részrendszerként való vizsgálata ->vizsgálata→ ez a rendszerszemlélet
 
A kliens soha nem az egyén, hanem a család ->család→ az egyén a tünethordozó ->tünethordozó→ sokszor a gyerek a tünethordozó, minél kisebb, annál erősebbek lehetnek a tünetek
 
==Családvizsgálati módszerek==
152. sor:
-'''Pszichoszociális funkció''': A mentális egészség szempontjából alapvető fontosságú, hogy az egyén része legyen szociális kapcsolatrendszernek. A család az a szerkezeti forma, ahol ez a szociális tér legnagyobb valószínűséggel előfordulhat.
 
A pszichoszociális funkció a család egyik alapvető funkciója ->funkciója→ stabil, kölcsönös, mentális biztonságot jelentő érzelmi kapcsolati hálót biztosít
 
A pszichoszociális funkció a társadalom számára is kulcsfontosságú ->kulcsfontosságú→ a társadalom primer érdeke, hogy a család, mint részrendszer jól működjön ->működjön→ a nagyobb, családon túli szerkezeti formák is csak akkor tudnak közösségként létezni, ha az egyéneknek megvan az érzelmi háttérvilága.
 
-'''Irányítási és ellenőrzési funkció''': Család és gyermek magatartásának szabályozása. Fontos a helyes viselkedési formák elsajátítása különböző szituációkban. Egy külső szemlélő ezeken a normákon keresztül ismeri meg a családot.
164. sor:
-'''Szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció''': A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja azokat az ismereteket, értékeket, normákat és szabályokat, amelyek birtokában a társadalomnak megfelelően tud működni.
 
A szocializáció folyamatában a családnak kitüntetett szerepe van: itt alakulnak ki azok a vezérlő értékek, melyek a későbbi életben megszabják cselekvéseink fő irányát ->irányát→ más emberekhez való viszony alakításának képessége, itt alakul ki az egyén társadalmi szerepkészlete (apa, anya, férfi, női szerepek)
 
A szocializáció kétirányú folyamat ->folyamat→ formálja a család felnőtt tagjait is (felelősségvállalás, közös döntéshozatal, toleranciakészség) ->→ a szocializáció, mint társadalmi tanulási folyamat, a család egészére vonatkozik
 
Mivel a szocializáció alapvetően családi keretek között zajlik, ezért a szocializációs funkció a család funkciórendszerének fontos eleme
 
A szocializáció azonban nem csak a család keretei között történik ->történik→ a családoz körülvevő közösségekben, különféle intézményekben ->intézményekben→ így az a kérdés, hogyan változott a szocializációban a család és más ágensek aránya
 
'''-Szellemi-kulturális funkció''': A család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat, egyidejűleg a különböző aktuális információk napi közvetítője ->közvetítője→ így a véleményformálódás egyik elsődleges színtere.
 
Az egyén számára nem csak az a fontos, hogy hozzájusson a számára szükséges információkhoz, hanem hogy legyen egy olyan vonatkoztatási kerete, amely segít szelektálni és értelmezni a rázúduló információ áradatot.
 
Az információk szelektálása, értelmezése egyéni feladat ->feladat→ a család egyrészt kialakítja azokat a logikai struktúrákat, amelyek segítségével a feladat elvégezhető, másrészt segít az egyénnek az információ feldolgozásban. Mindez feltételezi a családon belüli állandó információ áramlást ->áramlást→ ám egy időigényes és együttlét-igényes.
 
-'''Gondozó-ellátó funkció''': A család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek, betegek, idősek) gondozásának, ellátásának legtermészetesebb szervezésmódja.
 
Azért a legtermészetesebb, mert a család közel van a gondozásra, ellátásra szorulóhoz ->szorulóhoz→ közel van fizikai értelemben és mentális, érzelmi értelemben is (akit szeretünk, azt szívesebben, odafigyelőbben gondozzuk és ő sem érzi magát annyira kiszolgáltatottnak).
 
A rászorulók gondozása-ellátása általában a család szokásos tevékenységszerkezetének kisebb-nagyobb módosításával megoldható. A gondozás-ellátáshoz a családi keretben az alapfeltételek általában adva vannak, míg intézményes ellátás esetén ezeket az alapfeltételeket is meg kell teremteni. A gondozás-ellátás szükség esetén szervesen beépül a család tevékenységrendszerébe.
221. sor:
'''''Jogilag rendezett és teljes nukleáris család'''''
 
• együttélő kisközösség ->kisközösség→ szülőkből és kiskorú (vagy nem kiskorú, de a szülőkkel még együtt élő, eltartott) gyermekekből áll
 
• a szülők házasságban élnek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Család_(szociológia)”