„Wikipédia:Bevezető” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tototto2 (vitalap | szerkesztései)
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Tototto2 (vita) szerkesztéséről Einstein2 szerkesztésére
11. sor:
{{információk-vége}}
 
== A bevezető elemei ==
{{személy infobox}}
Ahogy lejjebb látni fogod, a bevezető tartalmazhat különböző elemeket a következő sorrendben: egyértelműsítés, karbantartó sablonok, infoboxok, képek, navigációs sablonok, bevezető szöveg, tartalomjegyzék majd az első alfejezet.
'''Kalló Viktor''' ([[Bagócsa]], [[1931]]. [[július 12.]] – [[Budapest]], [[2014]]. [[november 19.]]) [[Munkácsy-díjas]]as (1961) szobrászművész, [[Magyarország Érdemes Művésze díj (1984)]]. A [[20. század]]i magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.
 
<!--<blockquote style="color:#000; background:white; padding:1em; border:1px solid DarkSeaGreen;">
Kalló Viktor a Somogy megyei Bagócsán született 1931. július 12-én. Nehéz körülmények között nevelkedett. Szülei elhagyták, nagymamája vette magához. Kettejük között mély, tartós kapcsolat alakult ki, amely végig kihatott művészetére. Nagyanyja olvasott, művelt nő volt, és nemcsak gondozta, hanem nevelte unokáját. Az elemi iskola elvégzése után Kalló Viktor nem tanulhatott tovább, négy éven át különböző munkákat kellett vállalnia. Volt kifutó a Hangya élelmiszer szövetkezetben, dolgozott erdőmunkásokkal, majd kőműves segédmunkás lett. 1945 után lakatos szakmát szerzett. A pécsi belvárosi plébánia templom vasrácsa részben az ő keze munkáját dicséri. Ekkor kezdett el érdeklődni a képzőművészet iránt, rajzolni kezdett.
<u>Correct Structure of Lead Section</u><br />
<nowiki>{{otheruses}}</nowiki><br />
<nowiki>{{Copyedit|article}}</nowiki><br>
<nowiki>{{Rocket Infobox|name=...}}</nowiki><br />
<nowiki>[[File:TypicalRocket.gif|...|A typical rocket]]</nowiki> or <nowiki>{{Rocket Navigation}}</nowiki> <br />
<nowiki>A '''rocket''' is a...</nowiki><br />
<nowiki>[table of contents]</nowiki><br />
<nowiki>== First section ==</nowiki>
</blockquote> -->
 
*'''Az [[Wikipédia:Egyértelműsítő lapok|egyértelműsítő linkeknek]]''' az első elemnek kell lenniük egy oldalon, a karbantartó sablonok, a képek és infoboxok előtt, azért, hogyha az olvasó rossz helyre került azt tudja. A "hasonló névvel lásd" egyértelműsítő linket általában a cikk legelejére tesszük. Ne tedd ezt a linket egy alfejezet alá!
1950-ben felfigyeltek egy kiállításon szereplő rajzára, s azt javasolták neki, hogy jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára. Még abban az évben felvették, és 1956-ban végezte el a főiskolát. Akkori portréi összhatásban utaltak modelljei öntudatos magatartására, egyben érzékeltették a fiatal szobrász művészi öntudatát is. Önálló egyéniséggel rendelkezett. Az arcportrékon átjöttek az érzelmi benyomások is, modelljeinek személyes vonásait meggyőzően ábrázolta.
 
*'''A [[Wikipédia:Sablonok listája/Karbantartás|karbantartási és problémákat jelölő sablonok]]''', mint például a ({{sl|nincs forrás}}, {{sl|SN}} stb.) az egyértelműsítő link alatt kell, hogy szerepeljenek. Ezek a sablonok az olvasót tájékoztatják a cikk minőségi vagy formai problémáival kapcsolatban.
A főiskola elvégzése után megnősült. Több alkalommal katonai szolgálatra hívták be. 1956-ban Nagyatádon szolgált. A budapesti eseményekről részben hírekből, részben leszerelés után közvetlenül szerzett tudomást. Az 56-os forradalom élményei meghatározták gondolkozását, emberi és művészi magatartását, művészi szemléletét, és arra ösztönözték, hogy élményeit a szobrászat nyelvén fogalmazza meg. Művészi pályáját akkor kezdte, amikor a magyar művészetre a szocialista realizmus volt jellemző. Ez a hatás érződött munkáin, ugyanakkor a realista ábrázolást ötvözni tudta egyéni kifejezésmódjával, gyakran élt elvontabb, modern kifejező eszközökkel.
 
*'''Az [[Wikipédia:Infoboxsablonok|infobox]]''' a szócikk legalapvetőbb információit foglalja össze, ezért a szöveg elé kell, hogy kerüljön a cikkben. (A szócikkben az infobox a jobb felső sarokban jelenik meg.) A navigációs boxok és az infoboxok között az a legalapvetőbb különbség, hogy amíg a a navigációs box minden cikkben ugyanazt tartalmazza, addig az infobox minden cikkben más, a cikk sajátosságainak megfelelő információt fog tartalmazni.)
1956. év végén kapta meg első állami megbízatását, politikusokról készített szobrokat, majd a pécsi uránváros lakóházainak homlokzatára kerültek domborművei. A művesen domborított vörös réz kompozícióin harmonikusan ötvözte a reális formákat, a dekoratív elemekkel.
 
*'''[[Wikipédia:Képhasználati útmutató|Képek]]'''. A képaláírás a szócikk szövegének része. Ha egy cikknek van egyértelműsítő linkje, akkor a nyitókép a bevezető előtt kell, hogy legyen, máskülönben az olvasó először rápillant a képre, ami a cikk része, majd átugrik egy másik cikkre, hogy megnézze a másik cikket, majd ezután visszatér az eredeti cikkhez, ami nem túl logikus.
A pályája kezdetén álló művész első jelentős sikereit az ötvenes évek végén érte el. 1957-ben elnyerte Derkovits-ösztöndíjat. Ekkor szerepelt először a Műcsarnok tavaszi tárlatán. Egy év múlva 32 művésztársával együtt részt vett a Mártír Emlékmű pályázaton. Elnyerte az első díjat, és megbízást kapott az emlékmű nagyméretű megkomponálására.
 
*'''[[Wikipédia:Sablonok|Navigációs sablonok]]'''. Ezek olyan sablonok, amik általában egyazon témakör különböző cikket sorolják fel. A függőleges navigációs dobozok általában a jobb szélen vannak, míg a fekvők általában a cikk legalján. Fekvő navigációs dobozt ne tégy a bevezetőbe!
1958. február 17-én a Kalló Viktor az elsők között költözött a XIII. kerületbe, a Máglya közi műterembe. A Magyar Filmhíradó így számolt be róla „Művészház Angyalföldön címmel”:
Angyalföldön, a Váci út szomszédságában, a Fiastyúk utcai lakótelepen új típusú ház épült. A műhelyszerű bejárat mögött meglepetés fogad, a kormány fiatal művészek részére olyan műteremházat adott át, ahol minden lakás mellé műtermet építettek. Az egyik lakás műtermében Kalló Viktor, a Köztársaság téren felállítandó mártír emlékművet készíti.
 
*'''Bevezető szöveg.''' Mint ahogy lejjebb látni fogod, 400-500 szónál már érdemes bevezetőt írni egy cikkhez. A bevezetőnek a cikk jelentőségét, a vitatottságát vagy kritizáltságát kell összefoglalnia olyan módon, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését. A bevezető hossza mindig a cikk hosszától függ, de ajánlott, hogy az ne legyen hosszabb, mint négy bekezdés. A bevezető négy alcím után automatikusan a tartalomjegyzék fölött fog megjelenni.
 
*A '''[[Wikipédia:Szakasz|tartalomjegyzék]]''' automatikusan jelenik meg minden cikkben négy alcím után. Ha lehetséges kerüld a tartalomjegyzékek jobbra vagy balra igazítását, mert ez megtöri a szócikkek általános kinézetének standardját.
Sikerei előmozdították művészetének kibontakozását, megbecsülést szereztek számára a művészeti közéletben. Kompozícióit nagy körültekintéssel, következetesen építette fel, nagy egységbe vonva a részletformákat, növelve a formák plasztikáját, ezzel fokozta kifejező erejüket.
1961-ben munkásságát Munkácsy-díjjal ismerték el.
 
== Hivatkozások ==
Ötven évvel ezelőtt, 1964 december 3-án írták a Magyar Nemzetben: „A XIII. kerület központjában, a szépen rendbe hozott parkosított Béke téren új emlékművet avatnak fel a felszabadulási évforduló tiszteletére. A Béke és barátság emlékműve kétalakos kompozíció lesz. A két bronzalakot Kalló Viktor szobrászművész mintázta, az architektúrát Skoda Lajos építőművész tervezte.” A szobrot sajnos 1992-ben a szoborparkba szállították el.
{{fő|Wikipédia:Ellenőrizhetőség|Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!}}
A bevezetőnek meg kell felelnie az [[Wikipédia:ellenőrizhetőség|ellenőrizhetőségnek]] és más irányelveknek. Az ellenőrizhetőség irányelv azt ajánlja, hogy olyan tények/adatok és idézetek, amik vitatottak vagy valószínűsíthetően vitathatóvá válnak, hivatkozással legyenek ellátva. Mivel a szócikkek bevezetője rendszerint összefoglalja a szócikkben szereplő információt, meg kell találni az egyensúlyt: az olvasókat el kell látni a szükséges forrásokkal anélkül, hogy fölösleges forrásokkal halmoznánk el a bevezetőt a vitatható állítások forrásokkal történő alátámasztása érdekében. A bevezető nagyobb általánosságban, átfogóbban ismerteti a szócikk tartalmát, mint a szócikk többi része. Az egyértelmű témákra vonatkozó információ kevésbé vonja maga után a vitát, és kevésbé valószínű, hogy források megadása válik szükségessé. Ugyanakkor a bevezető sem kivétel a forrással való ellátásra vonatkozó kötelezettségek alól. A bevezetőben minden esetben külön-külön kell megvizsgálni a források szükségességét. A bonyolult, aktuális, vagy kétségbe vonható témák esetében sok forrásra lehet szükség. Más téma esetében a forrás akár el is maradhat. Élő személyek esetében az általánossági szinttől függetlenül az állítások alátámasztására mindig szükség van forrásokra.
 
==A bevezető szöveg==
=== A bevezető mint miniszócikk ===
 
A jó bevezető olyan, mint egy önálló, kerek szócikk. Összefoglalja a leglényegesebb dolgokat a szócikk témájáról, mellőzi a terjengős, kevésbé fontos kitérőket, így az olvasó különösebb kutakodás nélkül megtudja, mik azok a dolgok, amiket feltétlenül tudni kell róla, és ez alapján már el tudja helyezni a fejében. Ilyen módon a bevezető keretet ad az egész szócikknek.
Kalló Viktor tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Görögországban, valamint a Szovjetunióban. Karakteres látásmódjával saját stílust alakított ki. Tehetségét mutatta, hogy a Párizsi Nemzetközi Kiállításon Kerényi Jenő, Mikus Sándor és Somogyi Józseffel együtt állíthatott ki. Kalló szobrászatában a politikai témák mellett jelentősen jelen voltak az embert ábrázoló szobrok is. A vadászat meghatározó volt életében, ezért több állatfigurát ábrázolt a 70-es években. Vaddisznók, Pávák, Szarvasbikák vagy, a Solymász szobrok. Pl.: a "Szarvasbikák", művén a figyelő állat mozdulatát hangsúlyozta. Ennek érdekében egyszerűsítette a természet formáit, módosította a tömeg- és formaarányokat. Jól visszaadta az állat viselkedésében rejlő feszültséget.
 
Néha nehéz mérlegelni, mi fontos és mi nem. Ilyenkor jó összevetni a cikket egy – adottságainál fogva tömörségre törekvő – hagyományos lexikon hasonló szócikkével.
A Kalló mester művészi és emberi magatartására impulzív, lelki alkata volt jellemző. Alkotásaira a természeti és társadalmi valóság mély érzelmeket kiváltó benyomások voltak jellemzőek. Érzelmi érzékenysége, karakter érzékkel és típust formáló készséggel párosult. Kiváló jellemzőerővel fejezte ki egy-egy emberi magatartás, vagy történelmi szituáció legjellemzőbb vonásait. Művészi tevékenységének legnagyobb érdeme, hogy műveivel jelentősen hozzájárult a modern magyar szobrászat kibontakozásához.
 
=== Az első bekezdés ===
Szobrászi munkássága szerteágazó: a monumentális szobrászatban kifejtett tevékenysége mellett kisplasztikái is jelentősek. Politikai emlékműveket, portréemlékműveket, munkástárgyú alkotásokat, portrékat, állatszobrokat készített a legkülönbözőbb anyagokból: bronz, kő, rézlemez, vagy krómacélból.
 
A bevezető első bekezdésének egyértelműen ki kell fejeznie a cikk témáját, anélkül hogy túlságosan specifikus lenne. Meg kell benne határozni a környezetet is, amiben elhelyezhetjük a téma alanyát. Amennyiben lehetséges, el kell helyezni térben és időben is.
1978-ban jelent meg Újvári Béla Kalló Viktorról szóló kiadvány, a mai magyar művészet címmel.
 
'''Például:'''
Közel 60 köztéri alkotást készített. 4 szobrát helyezték el otthonában, a XIII. kerületben. A Váci úton a Láng Gépgyár irodaház előtt 1968-ban az „Álló munkás kerékkel”. Jelenleg a gyár belső udvarán található a szobor.
 
* A [[matematika|matematikában]] a csoportok [[matematikai struktúra|algebrai struktúrák]]; a '''csoport''' egy G halmazból és egy olyan, rajta értelmezett kétváltozós műveletből áll...
Emlékszem, hogy Viktor fia 1984-ben mutatta az akkori Népszabadságot, melynek első oldalán megjelent édesapja Köztársaság téri domborműve, és az, hogy Kalló Viktor érdemes művész kitüntetést kapott. Büszkén mesélte, hogy a Parlamentben veszik át a díjat.
* A [[szociológia|szociológiában]] '''csoport'''nak nevezik az egyének olyan együtteseit...
 
Könnyebben lesz olvasható a kezdőmondat, hogyha nincs, vagy csak kevés belső hivatkozás szerepel a vastagított cím előtt.
Kalló Viktor számára igen tragikusan alakult a rendszerváltás utáni időszak. Politikai témájú szobrainak nagyrészét eltávolították, és Viktor fiát is elveszítette. Ezek után visszavonultan élt otthonában, a Máglya közben.
 
====Az első mondat kritériumai====
Az interneten a kozterkeep.hu oldalon 43 köztéri alkotása szerepel fotókkal illusztrálva. Munkái val a legnagyobb magyar szobrászművészekkel együtt kell említeni Kalló Viktort. Legjelentősebb szobrai a teljesség igénye nélkül a: Rétságon az „Emlékmű”, Kecskeméten a „Hatszáz év”, Encsen a „Három tavasz”, vagy Salgótarjánban az „Üvegfújók”.
Az első mondatnak alapvetően két kérdésre kell válaszolnia: „ki vagy micsoda az alany” és „miért nevezetes?”
 
* Amennyiben lehetséges, a cím az első mondat alanya kell, hogy legyen. Ha listáról van szó, akkor hasznosabb, ha a lista szempontjait magyarázzuk el a bevezetőben.
Kalló Viktor szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész november 19-én hunyt el.
* Ha a cím az első mondat alanya, akkor itt meg lehet említeni a cím különböző szinonimáit is. Ha hasonló vagy ugyanolyan névvel létezik egy másik cím is, azt elég egyértelműsítéssel jelezni.
* Ha a cikk egy kitalált szereplőről vagy helyről szól, jelezd!
* Ha a cikk egy lista, ne kezd a bevezetőt azzal, hogy „Ez az cikk a XY téma listája”.
 
====Az első mondat formai kritériumai====
Radó Gábor,
A címet írd vastaggal! A szócikk tárgyának nevét első előfordulásakor, ami célszerűen a cikk első mondatában van, '''vastag betűvel''' szedjük. A vastaggal szedett név legtöbbször megegyezik a szócikk címével, de néha eltérhet tőle, illetve tartalmazhat más változatokat is. Példa első mondatra a [[Német Demokratikus Köztársaság]] cikkből:
Újvári Béla: Kalló Viktor
 
:A '''Német Demokratikus Köztársaság''' '''(NDK)''', [[Német nyelv|németül]]: ''Deutsche Demokratische Republik (DDR),'' nem hivatalos elnevezéssel '''Kelet-Németország''', kommunista állam volt, amely ...
</blockquote>
 
Életrajzi szócikkeknél az alábbi módon épüljön fel a bevezető mondat:
 
:[rangok, címek] '''név''' [(születési-, művész-, álnév és további névváltozatok)] (születési hely, idő –[ halálozási hely, idő]) [nem magyar személy esetén a nemzetiség] rövid leírás a foglalkozásáról[, fontossága]
 
Például:
 
:'''George Orwell''' (eredeti neve: '''Eric Arthur Blair''') (Motihari, [[India]], [[1903]]. [[június 25.]] – [[London]], [[1950]]. [[január 21.]]) [[angolok|angol]] [[író]], [[kritikus]], [[újságíró]]
 
:Ásvai '''Jókai Mór''' ([[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[1825]]. [[február 18.]] – [[Budapest]], [[1904]]. [[május 5.]]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, az [[MTA]] tagja.
 
Sorozatok epizódjainak szócikkeinél a bevezető mondatot a {{sl|Epizódbevezető}} sablon használatával kell megírni.
 
== Életrajzok ==
{{fő|Wikipédia:Élő személyek életrajza}}
Amikor egy élő személyről szóló cikk bevezetőjében vitatott dolgokról írunk, akkor a tényeket nem kell sem tompítani, sem bőven kifejteni. Mindig kínosan ügyelj a megbízható forrásokra! Fogalmazz lexikonstílusban, és hagyd, hogy a [[Wikipédia:Semleges nézőpont|tények magukért beszéljenek!]]
 
A cikk alanyát érintő, nyilvánosságra került friss eseményeket – attól függetlenül, hogy azok vitatottak-e vagy sem - történeti sorrendben kell feltüntetni. Ami a legfrissebb az nem feltétlenül a legfontosabb, ezért meg kell találni az egyensúlyt az új és a régi információk elosztása/leírása között a semleges nézőpont betartása mellett. A legjobb példa erre az, amikor valaki meghal. Ekkor nem kell a bevezetőt teljes egészében átdolgozni, hacsak a halál oka nem nevezetes. A haláleset leírására egy mondat általában elég.
 
== Alternatív nevek ==
{{fő|Wikipédia:Átírás}}
A magyar Wikipédiában a szócikkek címének magyar nevet vagy kifejezést kell választani. E szabály alól léteznek kivételek, bár igen körültekintően kell eljárni ezek alkalmazása terén.
 
Természetesen minden személy nevét megtartjuk eredeti formájában, ugyanígy járunk el különböző művészeti alkotások esetében, amelyeknek nincs magyar elnevezése (helyszínek, zenei albumok, festmények, lefordítatlan versek stb.). Ezekben az esetekben, valamint nem-latin írásrendszerű nyelvből átvett tartalom esetén azonban szükség van alternatív nevek szerepeltetésére.
 
=== Az első mondatban ===
 
A fent említett tartalmú szócikkek esetében célszerű az első mondatban, a cím megismétlése után, zárójelben megadni a külföldi kifejezés magyar nyelvű megfelelőjét, nem-latin betűs eredeti név esetén a pontos, eredeti betűkkel leírt alakot. Ezeken túl az alábbi alakokat célszerű megadni, természetesen függően a témától:
*Archaikus változatok: a cím archaikus magyar vagy más elnevezései, különös tekintettel esetleges német vagy latin nyelvű változatokra. Vegyük figyelembe, hogy nem minden verzió releváns a magyar változatok kialakulása, használata szempontjából.
*''Releváns'' idegen nyelvű elnevezések, amennyiben írói álnevek, a helyszín más nyelvű elnevezései, a zenei album megjelenésének nyelve stb. eltérnek az eredeti nyelvtől.
 
Amennyiben a szócikk címének több nyelven is releváns változata van, és ezek mind fontosak és érdekesek a magyar nyelv szempontjából, akkor érdemes ezeket egy külön bekezdésben (Nevek vagy Etimológia) alatt tárgyalni.
 
== Csonkok ==