Wikipédia

„Meidzsi-restauráció” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
A [[Edo-bakufu|Tokugava sógunátust]] leváltó [[Szamuráj|szamurájok]] eredetileg azért szálltak harcba a [[Bosin-háború|Bosin-háborúban]] ,mert a [[Edo-bakufu|sógunátus]] nem védte meg az országot a külföldiek beáramlásától. Azonban rá kellett ébredniük ,hogy az ország gazdasági, ipari és hadi fejlettsége túlságosan elmaradott az európaiakhoz és az amerikaiakhoz képest. Így ha el akarják kerülni az ország gyarmattá válását ,akkor előbb [[Japán|Japánnak]] fel kell épülnie a polgárháború romjaiból, és be kell hoznia a lemaradását a többi országhoz képest. Ezáltal az új vezetőség nem tehetett mást ,mint hogy a külföldiek kiűzése helyett az ország fejlődésére helyezte a hangsúlyt.A reformok célja tehát az volt, hogy [[Japán]] független maradjon, és megerősödve a Nyugat hatalmaival egyenrangú országgá váljon. A [[Meidzsi-kor|Meidzsi korszak]] (1868–1912)ezt a célkitűzést megvalósította.
 
{{refhely|Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba|22-23. o.}}A közigazgatási reform (1871) centralizált, bürokratikus államberendezkedést alakított ki. A porosz mintára készített alkotmány(1889) kimondta, hogy a császár a legfőbb hatalom,ugyanakkor megteremtette a parlamentáris rendszert: a kétkamarás országgyűlést, a kabinetet, a miniszterek és a miniszterelnök feladatkörét. Az 1880-as években megalakultak a pártok, és 1890-ben megtartották az első választást. Korlátozott szavazati jog alapján (az összlakosság 1,6%-a szavazhatott), de a népképviselet elve alapján ülhetett össze országgyűlés. A pártok szorosan kapcsolódtak a gazdasági érdekcsoportokhoz, s a politika és az üzleti élet összefonódása (és a korrupció) jellemző vonása lett a japán közéletnek. Átalakult a gazdaság is. 1871-ben egységesítették a nemzeti valutát ([[Japán jen|jen]]), és megalapították a japán bankrendszert. A mezőgazdasági reformok (nagybirtok eltörlése, parasztok földtulajdonlási joga, földadó, termelési korlátozások eltörlése, új mezőgazdasági technikák) bevezetése mellett erőteljes iparosítás kezdődött. A japán ipari forradalom az 1860-as években a textilipar gépesítésével, termelékenységének növelésével kezdődött. 1868-tól 1884-ig megteremtették a modern iparosítás alapjait, és a következő, 1884-től az [[első világháború]] végéig tartó korszak a gyors gazdasági és demográfiai növekedés időszaka lett. Az iparágak nagy részét állami vállalkozásként indították
be (könnyűipar, vasút, bányák, hajógyártás, nehézipar), amelyeket az 1880-as években privatizáltak, s így az
iparosítást már döntően a magánszektor folytatta. Az infrastruktúra kiépítését is az állam végezte: vasút, távíróhálózat, postarendszer, kikötők, utak. Nehézségeket okozott viszont az ország nyersanyagszegénysége. A [[vasérc]], a [[szén]] , az [[Kőolaj|olaj]] , a [[gumi]] több mint 90%-át kellett importból beszerezni.
45. sor:
*{{hely|Totman, Conrad: Japán történelme}} {{cite book|author=Totman, Conrad|title=Japán történelme|publisher=Osiris, Budapest|year=2006}} ISBN 9633898404
*{{hely|Reischauer,Edwin O.: Japán története}} {{cite book|author=Reischauer,Edwin O.|title=Japán története|publisher=Magyar Könyvklub, Budapest|year=1995}} ISBN 9638469323
*{{hely|Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba}} {{cite book|author=Farkas Ildikó (szerk.)|title=Ismerjük meg japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba| publisher=ELTE Eötvös Kiadó |year=2009}} ISBN 9789632841076
*{{hely|Jamadzsi Maszanori: Japán - Történelem és hagyományok}} {{cite book|author=Jamadzsi Maszanori|title=JJapán - Történelem és hagyományok|publisher=Gondolat, Budapest|year=1989}} ISBN 9632821750
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Meidzsi-restauráció”