„Meidzsi-restauráció” változatai közötti eltérés

A '''Meidzsi-restauráció''' ([[japán nyelv|japánul]] 明治維新, [[Wikipédia:Japán nevek átírása|átírással]] ''Meidzsi isin'') olyan események láncolata, amelyek [[Japán]] radikális politikai és szociális átalakulásához vezettek. A [[19. század]] második felében végbemenő reformsorozat az [[Edo-kor]] végét és a [[Meidzsi-kor]] kezdetét jelentette. A restauráció során [[Japán]] megnyitotta kapuit a világ felé, létrehozták az első alkotmányt, minisztériumok alakultak, létrejött az első [[parlament]], az iparban és az oktatásban is jelentős fejlődés mutatkozott.{{refhely|Totman, Conrad: Japán történelme|193-212. o.}}

 

[[Fájl:MeijiJoukyou.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Meidzsi császár bevonul Tokióba]]

[[Fájl:MikadoWithFrenchMission.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Meidzsi császár francia katonai küldöttséget fogad]]

A [[Edo-bakufu|Tokugava sógunátust]] leváltó [[Szamuráj|szamurájok]] eredetileg azért szálltak harcba a [[Bosin-háború|Bosin-háborúban]] ,mert a [[Edo-bakufu|sógunátus]] nem védte meg az országot a külföldiek beáramlásától. Azonban rá kellett ébredniük ,hogy az ország gazdasági, ipari és hadi fejlettsége túlságosan elmaradott az európaiakhoz és az amerikaiakhoz képest. Így ha el akarják kerülni az ország gyarmattá válását ,akkor előbb [[Japán|Japánnak]] fel kell épülnie a polgárháború romjaiból, és be kell hoznia a lemaradását a többi országhoz képest. Ezáltal az új vezetőség nem tehetett mást ,mint hogy a külföldiek kiűzése helyett az ország fejlődésére helyezte a hangsúlyt.A reformok célja tehát az volt, hogy [[Japán]] független maradjon, és megerősödve a Nyugat hatalmaival egyenrangú országgá váljon. A [[Meidzsi-kor|Meidzsi korszak]] (1868–1912)ezt a célkitűzést megvalósította.