Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
Ebben a korban a város már egyértelműen a [[Sumer]] és [[Akkád]] Birodalomnak, - együttes nevén innentől fogva [[Babilónia]] - központja volt, azonban az alapítója halála után egyre gyengülő és mind kisebb területet ellenőrző [[Óbabiloni Birodalom|Hammurapi-dinasztia]] uralmát [[i. e. 1595]]-ben megdöntötte [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] [[hettiták|hettita]] király váratlan támadása. Az ezt követő [[kassúk|kassú]] uralom alatt a királyokat továbbra is Babilonban koronázták meg, de mind nagyobb jelentőségre tett szert a két környékbeli város is, a [[Nergal]]-szentélyéről híres [[Szippar]] és a [[Nabú]]t mindenek felett tisztelő [[Borszippa]].
 
[[Fájl:Walls of Babylon 2 RB.JPG|bélyegkép|jobb|200px|Babilon rekonstruált falai]]
Az [[i. e. 1. évezred]]ben politikai szempontból Babilon egyértelműen Asszíria alárendeltje lett, azonban Marduk kultusza miatt a kiemelt kulturális és vallási szerepe megmaradt, és valamiféle belső önkormányzattal rendelkezhetett. A politikai helyzetet viszont bonyolította, hogy Babilóniába számos [[arámiak|arámi]] és [[kháldok|kháld]] népcsoport települt, amelyek a helyi elittel és a délkeleti [[Elám]]mal összefogva több esetben megkíséreltek elszakadni az asszír birodalomtól.
 
[[Fájl:Assyrian lion DSC00909.JPG|bélyegkép|jobb|200px|Istár oroszlánja]]
Asszíriában az egyes uralkodók eltérően viszonyultak a szent városhoz. [[Szín-ahhé-eríba]] [[i. e. 689]]-ben porig rombolta a várost, istenszobrait pedig elszállíttatta, illetve megsemmisíttette. Fia, [[Assur-ah-iddína]] és unokája, [[Assur-bán-apli]] ezzel szemben bőséges segítséget adott Babilon újjáépítéséhez.
 
 
== Városkép ==
 
 
 
Babilonra a szűk utcák és ablaktalan házak voltak jellemzőek.
[[Fájl:AssyrianProcessional lionWay, DSC00909Babylon - Google Art Project.JPGjpg|bélyegkép|jobbbalra|200px300px|Istár oroszlánja]]
 
Babilon istenének – [[Marduk]]nak – a hat lépcsős, majd száz méter magas templomtornya fontos tájékozódási pont volt az utazók számára. A másik jellegzetessége az volt, hogy az egész várost hegyesszögű derékszög metszetű, mintegy 18 m magas agyagtégla falak vették körül amelyek a tágas síkságon már a távolból felismerhetőek voltak. Miután a vándor egy széles árkon, majd a fal valamelyik kapuján átjutott, a kettős erődítményfal belső falát pillanthatta meg. Ezek az erődfalak a folyó mindkét partjára merőleges irányban épültek, egy-egy téglalapot alkotva.
 
Északon a falakon belül a király 18 m magas, agyagtéglákból épített alapokon álló ''nyári palotája'' állt. A folyó mentén haladó utat ''felvonulási út''nak nevezték és az egyik városkapuhoz, pontosan az [[Istár-kapu]]hoz vezetett. Újévi ünnepek alkalmából itt vonult fel a nép. Nabukodonozor az utat Aibur-sábának nevezte, amely annyit jelent: ,,nem győzhet az ellenség". Az Istár-kapunál mérve a 3,72 m széles külső falat „Nimiti-Bél”-nek nevezték. Húsz-húsz méterre egymástól merőlegesen előreugró tornyok magasodtak rajta. Az erődítményen belül a második fal, az úgynevezett „Imgur-Bél” helyezkedett el.
 
[[Kép:Plan of Babylon RB.JPG|thumb|250px|Babilon látképének rekonstrukciója]]
 
Az Eufrátesztől keletre helyezkedett el az '''óváros''', amelyet szintén körülvett egy erődítmény.
 
=== Az Istár-kapu és a falak ===
[[Fájl:IshtarWalls gateof PergamonBabylon Museum2 RB.JPG|thumbbélyegkép|leftjobbra|150px|A [[berlin]]i [[Pergamonmuseum]]ban őrzött,Babilon rekonstruált [[Istár-kapu]]falai]]
[[Fájl:Ishtar gate Pergamon Museum.JPG|bélyegkép|balra|A [[berlin]]i [[Pergamonmuseum]]ban őrzött, rekonstruált [[Istár-kapu]]]]
 
A Babilon több százezer lakosának biztonságát óvó hatalmas falrendszerről [[Hérodotosz]] így írt: „A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyesfogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek.”
 
== Feltárás ==
[[Fájl:Babylon Ruins Marines.jpeg|thumb|225px|Tengerészgyalogosok az újjáépített romoknál]]
 
Az első jelentős ásatásokat a [[20. század]] elején [[Robert Koldewey]] végezte, aki főként [[II. Nabú-kudurri-uszur]] korának, azaz az [[i. e. 6. század]] korszakának Babilonját ásatta ki. Babilon abban az időben volt a legszebb. Sajnálatos módon az ásatások során csak az [[i. e. 2. évezred]]i rétegekig jutottak el, így Hammurapi korát csak részletekben sikerült feltárni.
 
Babilon helyét – ma három nagyobb domb az Eufrátesz bal partján – a klasszikus források és az ékírásos leletek alapján határozták meg. [[1899]]-el kezdődően számos feltárást folytattak itt. [[Szaddám Huszein]] idején Babilonban számos épületet restauráltak, több helyen elhelyezve a [[diktátor]] képét és feliratait (például több téglára felíratta, utánozva a hajdani mezopotámiai szokást, hogy „''Építtette Szaddám Huszein, Nabú-kudurri-uszur fia Irak dicsőségére.''”) A [[2003]]-as [[iraki háború]] során egy amerikai osztag helikopteres bázist alakított ki a térségben, ami régészek szerint óriási fizikai károkat okozott – igaz ugyanakkor meg is védte Babilont a műkincsrablóktól. [http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/4177577.stm]
 
== Uralkodói ==
10 720

szerkesztés