„Ambrogio Lorenzetti” változatai közötti eltérés

a
 
== Élete ==
[[Giorgio Vasari |Giorgo Vasari ]] róla írt <nowiki/>vázlatos életrajza szerint Lorenzetti először Sienában dolgozott a ferencesek kolostorában, freskót festett a Monna Agnese kis kórházában; a nagy kórházban pedig a homlokzati freskón megfestette a Miasszonyunk születését. Az Ágoston-rendi szerzetesek kolostorában a kápolnateremben a boltíven megfestette az apostolokat, kezükben a [[Hitvallás|Credo]]-nak azzal a részevel, amit ők írtak. Ugyanitt a főfalon megfestette [[Szent Katalin |Szent Katalin vértanú]] életének három jelenetét. Sokszor dolgozott testvérével, Pietro-val együtt. [[Volterra|Volterrába]] is küldött egy táblaképet, illetve [[Massa Múzeum|Massában]] is festett egy freskót és egy táblaképet. [[Orvieto|Orvietóban]], a Santa Maria-templom szentélyében készített egy freskót.
 
Ezt követően Firenzébe ment, ahol a [[San Procolo]] templomában egy táblaképet készített, majd akiskápolnában elkészítette [[Szent Miklós|Szent Miklóst]] ábrázoló szárnyasoltárát, melynek [[szárnyasoltár|predelláján]] (a szárnyasoltár alsó része) megfestette saját képmását is - valószínűleg ez a kép szerepel illusztrációként Vasari művében. 1321-ig Firenzében élt, majd valószínűleg visszatért Siennába. Szárnyasoltára miatt 1335-ben Ubertini püspök, [[Cortona]] akkori ura ismeghívta magához. Itt freskót készített Lorenzetti a ferencesek Santa Margherita templomában-ezt azonban Vasari tudósítása szerint már Vasari korára jórészt elemésztette az idő.
Siennába való visszatérése után 1338-ban megfestette a Signoria (a helyi önkormányzat) főépülete, a [[Palazzo Publico|Palazzo Publico-]]<nowiki/>ban, a A Kilencek (a "Kilencek" Sienna oligarcha kormányzatára, a várost vezető kilencfős tanácsra utal) termének falán a ''Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre'' című [[allegória|allegorikus]] alkotását. valamint az asinalungai csatát. Az általa készített Sala dei Nove (Kilencek terme) vagy Sala della Pace (A Béke terme) freskói a korai reneszánsz világi festészet mesterművei közé tartoznak.
 
Vasari tudósítása szerint az irodalommal is szívesen foglalkozott, valamint tevékenyen részt vett a városi közéletben. Halála előtt még festett egy táblaképet az Oliveto-hegyen. A homokóra középkori elterjedtségének egyik első bizonyítékát adják festményei. Testvéréhez hasonlóan valószínűleg ő is [[Fekete halál|bubópestisben halt meg]] 1348-ban. [[Giorgio Vasari]] írta meg életrajzát.
 
== Értékelése ==