„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
96. sor:
{{bővebben|Japán–koreai egyezmény (1876)}}
[[File:UnyoBattle.jpg|thumb|250px|Az ''Unjó-incidens'', melyet a japánok arra használtak fel, hogy különleges kereskedelmi jogokat szerezzenek Koreában]]
Az 1870-es évekre a
Számos sikertelen kísérletet követően kínai közbenjárásra az Egyesület Államoknak sikerült kereskedelmi egyezményt kicsikarnia Koreától, melyet 1883-ban írtak alá. Az [[egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződés]] mintául szolgált a később érkező nyugati hatalmak számára és Korea végérvényesen megnyitotta kapuit a „barbárok” előtt. Az amerikaihoz hasonló szerződést írt alá 1883 és 1886 között például Nagy-Britanniával, Németországgal, Olaszországgal, Franciaországgal és a korábban többször elutasított Oroszországgal is. Ez a lépés elősegítette az új eszmék és technológiák terjedését, de a konzervatívokat elhallgattatni így sem lehetett.{{refhely|Nahm|154. o.}}
====Reformok és incidensek====
105. sor:
A nyitást követően {{koreai|Gojong|Kodzsong}} két diplomatát is küldött Japánba feltérképezni a szomszédos állam terveit, 1876-ban és 1880-ban. Utóbbi alkalomkor [[Kim Hongdzsip|{{koreai|Kim Hong-jip|Kim Hongdzsip}}]] (김홍집) látogatott el Japánba, és az ott tapasztalt modernizációs lépések nagy benyomást tettek rá. A Japánban szolgálatot teljesítő kínai diplomata, [[Huang Cun-hszien|{{kínai|Huang Zunxian|Huang Cun-hszien}}]] (黄遵宪) átadta neki {{kínai|''Cháoxiǎn cèlüè''|''Csao-hszien cö-lüe''|朝鲜策略; ''Stratégia Korea számára''}} című munkáját, amiben arra bátorította a koreaiakat, hogy tartsanak fenn barátságos viszonyt a japánokkal, szoros kapcsolatot Kínával, és az orosz fenyegetés egyensúlyozására barátkozzanak meg az amerikai segítség gondolatával. Kim átadta a dokumentumot a királynak, akire hasonlóan nagy benyomást tett, széles körben terjeszteni kezdték, osztogatni a hivatalnokok között. A konzervatívokat felháborította a gondolat is, hogy Japánnal és a „barbárokkal” barátkozzanak, [[puccs]]ot is szerveztek, mire a király egyiküket kivégeztette, többüket pedig eltávolított pozíciójukból.{{refhely|Seth|234–235. o.;|Nahm|152. o.}}
[[File:Yoshimoto Hanabusa.JPG|thumb|200px|left|[[Hanabusza Josimoto]]]]
1881-ben az ifjú király átalakította a belső berendezkedést is. Létrejött a {{koreai|Tongnigimun-amun|Thongnigimun-amnun|통리기무아문, 統理機務衙門}}, a „Kivételes Államügyek Hivatala”, mely a külpolitikát, a nemzetközi kereskedelmet, az idegennyelv-oktatást, a hadügyet és a fegyvergyártást volt hivatott felügyelni. Min királyné klánjának több tagja igen magas pozíciókra tett szert itt. Létrehozott egy 80 kadétból álló különleges egységet, akik japán vezetéssel modern hadviselést tanultak. Küldöttek mentek Japánba és Kínába a modern technológiákat tanulmányozni. Bár ezek a reformok rövid életűek voltak és valójában kevés igazi eredményt mutattak fel, felháborították a konzervatívokat, akik a
[[File:Paul Georg von Möllendorff (1847-1901).jpg|thumb|200px|[[Paul Georg von Möllendorff]] koreai öltözékben]]
1882-ben az úgynevezett [[Imo-incidens]] nem várt következményekkel járt Korea számára. Az új katonai alakulat kivételes helyzete miatt háborogni kezdtek a régi katonák, akiket hónapok óta nem fizettek ki. A japán tisztet megölték és megtámadták a japán kirendeltség épületét, ahonnan a követ, [[Hanabusza Josimoto]]{{jegyzet*|1=Más forrásokban{{refhely|Nahm|155. o.}} Jositada; [[kandzsi]]: 花房 義質}} épp hogy el tudott menekülni. A
[[File:Yuan Shikai in Korea.jpg|thumb|200px|[[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]] Koreában]]
A [[Kehvadang|{{koreai|Gaehwadang|Kehvadang}}]] (개화당, 開化黨) néven ismert politikai csoportosulás, azaz a haladó gondolkodású [[jangban|tudós-dzsentrik]] és a konzervatívok harca 1884-ben súlyos incidenshez vezetett. A progresszív gondolkodók az 1870-es évek óta gyülekeztek, és nagy hatással volt rájuk a [[Silhak]] mozgalom. Közéjük tartoztak azok a diplomaták és hivatalnokok is, akiket Japánba illetve Amerikába küldött a király vizsgálódni, és akik azon a véleményen voltak, hogy Korea igen elmaradott az utóbbi országokhoz képest. A külföldi és a japán fenyegetés hatására a {{koreai|Gaehwadang|Kehvadang}} tagjai nacionalista reformokat sürgettek, és arra buzdították a királyt, hogy biztosítsa az ország függetlenségét Kínától. Csakhogy egyre nagyobb ellenállásba ütköztek a [[Mjongszong koreai császárné|Min királyné]] vezette konzervatívok részéről. 1884-re a progresszívek kezdték elveszíteni befolyásukat a király fölött, egyúttal fenyegetve érezték magukat. December 4-én a japán kirendeltség katonáinak segítségével [[puccs]]ot próbáltak végrehajtani, mely [[Kapsin-incidens|{{koreai|Gapsin|Kapsin}}-incidens]]{{jegyzet*|A név a „{{koreai|Gapsin|Kapsin}} évre” utal; a koreaiak a [[kínai naptár]]ban hagyományos [[hatvanas ciklus]] alapján nevezték el az éveket,<ref>{{cite book|url=https://books.google.nl/books?id=H4CsWDEi52IC|title=Korean Language in Culture And Society|publisher=University of Hawaii Press|year=2006|pages=87|author=Ho-min Sohn|isbn=9780824826949}}</ref> 1884 a [[Majom (állatjegy)|{{kínai|''yang''|''jang''}} fa-majom]] (甲申) éve volt,<ref>{{cite book|url=https://books.google.nl/books?id=pw2tkVSBZokC|title=Your Chinese Horoscope|publisher=Diamond Pocket Books (P) Ltd|pages=12|author=R. Prasad|isbn=9788184191073}}</ref> ami kínaiul {{kínai|''jiashen''|''csia-sen''}},<ref>{{cite web|url=https://chinese.yabla.com/chinese-english-pinyin-dictionary.php?define=%E7%94%B2%E7%94%B3|title=甲申|publisher=Yabla Chinese English Pinyin Dictionary|accessdate=2014-12-12}}</ref> koreaiul {{koreai|Gapsin|Kapsin}}<ref>{{cite web|url=http://hanja.naver.com/search?dicQuery=%E7%94%B2%E7%94%B3&query=%E7%94%B2%E7%94%B3&target=hanja&ie=utf8&query_utf=&isOnlyViewEE=&x=16&y=19|title=甲申|publisher=Naver Hanja Dictionary|accessdate=2014-12-12}}</ref>}} a néven vonult be a történelembe. Számos konzervatív tisztviselőt elüldöztek vagy meggyilkoltak, és magukhoz ragadták a politikai hatalmat. Két nappal később azonban Kína közbelépett, [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]] vezetésével, a progresszív politikusok nagy részét megölték, néhányuk Japánba menekült, Min királyné és támogatói visszakerültek a hatalomba, {{kínai|Yuan|Jüan}} pedig befolyása alá helyezte a királyt. Az elkövetkező évtizedben Korea ismét jelentős kínai befolyás alá került.{{refhely|Nahm|156–159. o.;|Seth|238–240. o.}}
A {{koreai|Gapsin|Kapsin}}-incidens nyomán von Möllendorff azt javasolta a királyi családnak, hogy a japán–kínai tengelyből kikerülve az [[Orosz Birodalom|oroszokkal]] próbáljanak meg szövetséget kötni.{{refhely|Nahm|165. o.}} A kínaiaknak nem igazán tetszett, hogy Korea titokban az oroszokkal tárgyal, így 1885-ben elengedték a [[Hungszon nagyherceg|
===Növekvő japán befolyás, a {{koreai|Gabo|Kabo}}-reformok ===
|