„Tibeszti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link FA template (handled by wikidata)
Pozíciós térkép
26. sor:
| hosszúsági ívperc = 3
| hosszúsági ívmásodperc =
| pozíciós térkép = AfrikaCsád
| szöveg pozíciója =
| térkép = Massif_du_Tibesti_topographic_map-fr.svg
35. sor:
A '''Tibeszti-hegység''' egy inaktív [[vulkán]]okból álló hegység a [[Szahara]] központi részén, [[Csád]] [[Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régió]]jában. Északi nyúlványai átérnek [[Líbia|Líbiába]].
 
A [[Csád]] északi részén egészen a [[Líbia|Líbiával]] vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100&nbsp;000 km²-en terül el.<ref>Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa</ref> (Kicsit nagyobb Magyarországnál.) A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti [[vulkanizmus]]a a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a [[Szahara]] legmagasabb csúcsait,<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot. Az [[Emi Koussi]] (3415 m, kiejtve: ''emi-kuszi'') - egyben [[Csád]] legmagasabb pontja - egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos [[kaldera]] szélén áll.<ref>Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza</ref> További magas hegycsúcsok: [[Kegueur Terbi]] (3376 m), [[Tarso Taro]] (3325 m), a potenciálisan aktív [[Pic Tousside]] (3265 m) vulkán és a [[Soborom]] (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10-60 mm,<ref>Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.</ref> de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év. <ref>Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne </ref>
 
A hegységben többfelé (Mathendous, Zouar) ősi [[sziklarajzok]] találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak. A sziklafestmények és rajzok azt tanúsítják, hogy valamikor itt, az afrikai szavannákra jellemző antilopok, zsiráfok, elefántok és más állatok éltek. A hegység lábánál levő üledékben pedig krokodilok maradványait fedezték fel. A Tibeszti néhány nagy folyója elég bővizű volt ahhoz. hogy elérje a [[Nílus]]t vagy a [[Niger (folyó)|Nigert]], míg mások a mai Szahara távoli medencéibe folytak.
54. sor:
* [[Ennedi]]
 
== Források, jegyzetekJegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
*Roger Few: Vadregényes tájakon
== Források ==
*Roger Few: ''Vadregényes tájakon''. Földünk még létező vadonjai (Magyar Könyvklub, 1995)
 
{{portál|Földrajz||}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tibeszti