„Szélcsendes-szigetek (Társaság-szigetek)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
|||
1. sor:
{{Sziget infobox
| név = Szélcsendes-szigetek
11 ⟶ 12 sor:
| fekvése = [[Csendes-óceán]]
| terület = 395
| legmagasabb pont =
| térkép =
| pozíciós térkép = Csendes-óceán
}}
A '''Szélcsendes-szigetek''' vagy '''Szél alatti szigetek''' ([[Francia nyelv|franciául]]
▲:''Ez a cikk a a Francia Polinéziában található szigetcsoportról szól. A [[Kis-Antillák]]on található szigeteket a [[Szélcsendes-szigetek]] szócikk tárgyalja. A [[Hawaii-szigetek]] északnyugati részén található szigeteket is nevezik olykor Szélcsendes-szigeteknek.''
==Földrajz==▼
▲A '''Szélcsendes-szigetek''' vagy '''Szél alatti szigetek''' ([[Francia nyelv|franciául]]: Îles Sous-le-vent; [[Tahiti nyelv|tahiti]]: Fenua Raro Mata’i) a [[Francia Polinézia|francia polinéz]] [[Társaság-szigetek]] nyugati csoportja, [[Franciaország tengerentúli területei]]nek a része a [[Csendes-óceán]] közepén. A terület a [[Teraina-szigetek]]től ([[Kiribati]] része) délre, a [[Cook-szigetek]]től keletre és az [[Ausztrál-szigetek]]től északra (szintén Francia Polinézia része) északra fekszik. Területe 395 km², lakosság 33 000 fő. A szigetek nyugati része egy három tagból álló atollcsoportot képez: [[Manuae (Társaság-szigetek)|Manuae]] (más néven Szicília Atoll), [[Motu One (Társaság-szigetek)|Motu One]] atoll (más néven Bellinghausen) és [[Maupihaa]] atoll (más névenMopelia). A keleti részén hegyes szigetekből álló szigetcsoport található: [[Maupiti]] (tahiti neve: Maurua), [[Tupai]] atoll, [[Bora Bora]] (tahiti neve: Vavau), [[Tahaa]] (tahiti neve: Uporu), [[Raiatea]] (tahiti nevei: Havai, Ioretea) és [[Huahine]] (tahiti neve: Matairea). [[Raiatea]] szigetén található a terület legnagyobb települése és fővárosa [[Uturoa]], illetve a legmagasabb pont is, az ezer méter magas [[Tefatua-hegy]]. Ezen felül ez a szigetcsoport legkeletibb tagja.
A szigetek többsége sziklás, hegyes, [[tűzhányó|vulkanikus]] kőzetű. Magasan a hegyekben is találhatók korál ágyak. A [[láva]] különböző formákban fordul elő, akár szilárd folyamként is. A vulkanikus aktivitás már olyan régen megszűnt, hogy a
[[Raiatea]] szigetén – ami a szigetcsoport legnagyobb tagja – található a terület legnagyobb települése és egyben [[főváros]]a, [[Uturoa]], illetve a legmagasabb pont, az 1017 méter magas [[Tefatua|Tefatua-hegy]].
==Közigazgatás==▼
Közigazgatásilag a Szél felőli szigetek Francia Polinézia öt nagy közigazgatási egységéből az egyik (''subdivision administrative des Îles Sous-le-vent''). Földrajzilag ez a terület megegyezik a Szél felőli szigetek választási körzettel (''circonscription des Îles Sous-le-vent''). Ez Francia Polinézia 6 választási körzetei közül az egyik.▼
==
[[Fájl:Maupiti.PNG|bélyegkép|balra|250px|A Szél alatti szigetek térképe (Manuae, Maupihaa és Motu One nélkül)]]▼
Az első európai ember, aki a szigetekre tévedt [[James Cook]] kapitány volt 1769. április 12-én, a brit felfedezések idején, amikor a [[Bolygóátvonulás|a Vénusz bolygóátvonulását]] vizsgálták. Az első utazás alkalmával (később még egy alkalommal járt a szigeteken) nevezte el a Szél alatti szigeteket Társaságnak, az angol [[Royal Society]] tiszteletére, akik az expedíció fő támogatói voltak. Azután, hogy [[Franciaország]] Tahiti protektorátusa lett 1840-ben, a britek és a franciák aláírták a ''Jarnac egyezményt'' 1847-ben, amelyben kinyilatkozták, hogy Raiatea, Huahine és Bora Bora királysága független maradhat mindkét hatalomtól. Azt is tartalmazta az egyezmény, hogy a szigetcsoport felett nem uralkodhat egy uralkodó. Franciaország végül megszegte az egyezményt és számos helyi ellenállás és konfliktus után gyarmati birodalmához csatolta a szigeteket 1888-ban (a [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetek]] után nyolc évvel). Az ú.n. ''Szél alatti háború'' 1897-ig tartott.<ref>[http://books.google.com/books?id=01U5DrqoMJgC Historical Dictionary of Polynesia - Robert D. Craig - 2002 -107. oldal - isbn=0-8108-4237-8]</ref><ref>[http://books.google.com/books?id=2_BBr0sZM5kC Matt K. Matsuda Empire of Love: Histories of France and the Pacific - Society Islands: Tahitian Archives - Oxford University Press, 2005 - 91–112. old - isbn=0-19-516294-3]</ref>▼
A szigetek nyugati része egy három tagból álló atollcsoportot képez:
▲==Földrajz==
▲A szigetek többsége sziklás, hegyes, vulkanikus kőzetű. Magasan a hegyekben is találhatók korál ágyak. A láva különböző formákban fordul elő, akár szilárd folyamként is. A vulkanikus aktivitás már olyan régen megszűnt, hogy a krátereket szinte teljesen eltüntette már az erózió.
A keleti részén hegyes szigetekből álló szigetcsoport található:
* [[Raiatea]]
* [[Huahine]]
===Élővilág===
A növényvilágot főleg [[kenyérfa]], [[csavarpálma]] és [[kókusz]] pálma jelenti. A korlátozott számú állatvilág [[vaddisznó]]kból, [[patkány]]okból és kisméretű [[gyíkok]]ból áll. Néhány édesvízi hal is megél a szigeteken található patakokban, azonban lényegesen jelentősebb a szigeteket körbezáró korall zátonyok halvilága.
==Története==
▲Az első európai ember, aki a szigetekre tévedt [[James Cook]] kapitány volt 1769. április 12-én, a brit felfedezések idején, amikor a [[Bolygóátvonulás|a Vénusz bolygóátvonulását]] vizsgálták. Az első utazás alkalmával (később még egy alkalommal járt a szigeteken) nevezte el a Szél alatti szigeteket Társaságnak, az angol [[Royal Society]] tiszteletére, akik az expedíció fő támogatói voltak. Azután, hogy [[Franciaország]] Tahiti protektorátusa lett 1840-ben, a britek és a franciák aláírták a ''Jarnac egyezményt'' 1847-ben, amelyben kinyilatkozták, hogy Raiatea, Huahine és Bora Bora királysága független maradhat mindkét hatalomtól. Azt is tartalmazta az egyezmény, hogy a szigetcsoport felett nem uralkodhat egy uralkodó. Franciaország végül megszegte az egyezményt és számos helyi ellenállás és konfliktus után gyarmati birodalmához csatolta a szigeteket 1888-ban (a [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetek]] után nyolc évvel). Az ú.n. ''Szél alatti háború'' 1897-ig tartott.<ref>[http://books.google.com/books?id=01U5DrqoMJgC Historical Dictionary of Polynesia - Robert D. Craig - 2002 -107. oldal - isbn=0-8108-4237-8]</ref><ref>[http://books.google.com/books?id=2_BBr0sZM5kC Matt K. Matsuda Empire of Love: Histories of France and the Pacific - Society Islands: Tahitian Archives - Oxford University Press, 2005 - 91–112. old - isbn=0-19-516294-3]</ref>
▲==Közigazgatás==
▲Közigazgatásilag a Szél felőli szigetek [[Francia Polinézia]] öt nagy közigazgatási egységéből az egyik (''subdivision administrative des Îles Sous-le-vent''). Földrajzilag ez a terület megegyezik a Szél felőli szigetek választási körzettel (''circonscription des Îles Sous-le-vent''). Ez Francia Polinézia 6 választási körzetei közül az egyik.
==Turizmus==
A [[turizmus]] jelenti a szigetek gazdaságának oszlopát. Mezőgazdaságból származó termékeik a [[kopra]], a [[cukor]], a [[rum]], a [[gyöngyház]] és a [[vanília]].
▲[[Fájl:Maupiti.PNG|bélyegkép|balra|250px|A Szél alatti szigetek térképe (Manuae, Maupihaa és Motu One nélkül)]]
▲* [[Raiatea]] - (a legnagyobb sziget a csoportban); tahiti nevei: Havai és Ioretea
▲* [[Huahine]] - amely magas dagálykor két szigetre osztódik, északon a Huahine Nui ("nagy Huahine") és délen a Huahine Iti ("kis Huahine) - tahiti neve: Mata'irea
▲* [[Tahaa]] - tahiti neve: Uporu
▲* [[Bora Bora]] - tahiti neve: Vava'u
▲* [[Tupai]] - tahiti neve: Motu Iti
▲* [[Maupiti]] - tahiti neve: Maurua
▲* [[Manuae (Társaság-szigetek)|Manuae]] (más néven Szicilia Atoll)
▲* [[Maupihaa]] (más néven Mopelia)
▲* [[Motu One (Társaság-szigetek)|Motu One]] (más néven Bellinghausen)
==Jegyzetek==
{{
== Külső hivatkozások ==
| |||