„Báb (vallási vezető)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kivégzése: A kivégzés leírása |
|||
56. sor:
=== Kivégzése ===
1850-ben a [[tebriz]]i kormányzó a nagyvezír utasítására Cserikből Tebrizbe vezettette a Bábot. Amikor megtudta, hogy szabadon engedés helyett kivégzés vár rá, megtagadta a parancs teljesítését. Ezért a nagyvezír testvérének parancsára [[július 9.|július 9-én]] hajnalban a Bábot cellájából Tebriz legfelsőbb vallási vezetőihez vitték, akik nem mertek szemtől-szembe találkozni vele, hanem azon nyomban aláírták
Délben a Bábot a börtön udvarára vezették, ahol mintegy tízezer fős tömeg tolongott, hogy láthassa a kivégzést. Szám Kán megparancsolta embereinek, hogy egy vastag vasszöget verjenek a falba, és ahhoz erősítsenek két kötelet. Ezekkel kötözték fel a Bábot és egy társát, Ániszt. Amikor a 750 puska füstje felszállt, a megdöbbent tömeg alig hitt a szemének. Ánisz sértetlenül állt előttük, a Báb pedig eltűnt. A golyók csak a köteleket vágták el, melyekre kikötözték őket.<ref>Több nyugati diplomata is leírja az eseményt, például Sir Justin Shiel, Viktória királynő különleges küldöttének és teljhatalmú megbízottjának 1850. július 22-i levele Lord Palmerston-hoz, a brit külügyminiszterhez. A levél eredetijét F.O. 60/152/88 számon Londonban, a Foreign Office at the Public Records Office arhívumában őrzik.</ref><ref> Az összes beszámoló, még a muszlimok is megegyeznek abban, hogy a Báb túlélte az első sortüzet. Pl.: Mírzá Mihdí Khán Zaímu'd-Dawlih, kivonat a ''Miftah-i-Babu'l-Abvab ya Tarikh-i-Bab va Baha'' műből, idézi: Firuz and Kazem Kazemzadeh, "The Báb: Accounts of His Martyrdom," World Order, vol. 8, no. 1 (1973 ősz), 23-26.</ref>
| |||