„Kornis család” változatai közötti eltérés

A [[15. század]] elején három testvér, Tabajdi Bertalan, Antal és Kornis (Cornis, Cornys) bírta [[Göncruszka|Göncruszkát]]. Ez szolgáltatta eme '''Kornis''' utódainak, a Kornis családnak előnevét is.

[[1500]] körül élt '''Kornis Benedek''' [[leleszi prépostság|leleszi prépost]], a [[nagyvárad]]i püspök helytartója. Kóbor életű ember volt, számos visszaélést követett el; [[szimónia|szimóniával]] is vádolták.

A [[Kornis család]] [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király uralkodása idején kivándorolt [[Erdély]]be, ahol csakhamar szép névre és gazdagságra tettek szert.

'''Kornis János''', (a családban e néven első), Szapolyainak kegyelt híve volt, nagy birtokokat szerzett [[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhelyszéken]]. [[1537]]-ben a szerencsétlen [[Tarcali csata|tokaji ütközet]]ben menekülés közben a [[Tisza|Tiszába]] veszett. Utódai a „homoródszentpáli” előnevet is használták.

'''Kornis Miklós''' (II.) kiváló katona volt. [[1529]]-ben a Ferdinánd-párti vajdának, [[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|Báthory István]]nak hatalmába került, aki megölette őt.

'''Kornis János''' (II.) [[1540]]-ben mint [[Tokaj]] várának kapitánya szerepelt. [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] hű embere volt.

'''Kornis Miklós''' (III.) [[1548]]-ban a székelyektől [[Fráter György|Martinuzzi]] oldalára rendelt tanácsos, utóbb ily tisztséget töltött be [[1556]]-ban [[Petrovics Péter]] mellett is. [[1540]]–[[1547]] között több ízben hadakozott [[székelyek|székely]] és [[erdélyi szászok|szász]] csapatok élén apróbb gerillavállalkozásokban.

'''Kornis Mihály''' (I.) az [[1558]]., [[1560]]. és [[1566]]. évi erdélyi országgyűlésen szerepelt. [[1558]]-ban az adók számvitelével volt megbízva. [[1562]]-ben ő is fellázadt [[II. János magyar király|János Zsigmond]] ellen, amiért börtönbe jutott. [[1601]]-ben a vérengző [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály]] oláh vajda katonái meggyilkolták.

'''Kornis Farkas''' kiváló befolyással volt a székelyekre. [[1576]]-ban [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]]t, az újonnan megválasztott királyt [[Lengyelország]]ba kísérte. [[1595]]-ben a feketehalmi táborban mint a székelység egyik főkapitánya szerepelt. [[1599]]-ben [[Báthory András]] pártján küzdve [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] kezébe került, aki megfosztotta életétől. Részt vett diplomáciai küldetésben is. Sokat buzgólkodott az unitárius vallás érdekében.

Fiai: Kornis Miklós és Zsigmond [[Székely Mózes]] fölkelő hadában vitézkedtek, és vezérükkel együtt estek el [[1603]]-ban [[Brassó]] mellett.

'''Kornis Ferenc'''et [[1609]]-ben mint [[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhelyszék]] főispánját említették.

'''Kornis Gáspár''' neves katona és diplomata. [[1570]]-ben Lengyelországban működött [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] királlyá választatása érdekében. [[Báthory Zsigmond]] erdélyi fejedelemsége alatt a [[Habsburg-ház]] mellett s a [[Oszmán Birodalom|törökkel]] való szövetség ellen agitált. [[1594]]-ben, [[Huszt (város)|huszt]]i kapitány korában csatát vesztett a Máramarosba betört török-tatár rablóhaddal szemben. [[1596]]-ban Báthory Zsigmond neki adományozta [[Radnót]]ot. (Innen előneve, „radnóti” is.) Mikor Mihály vajda [[Báthory András]] ellen támadt, Kornis Rudolfot küldték a királyhoz segéítséget kérni, ami maga után vonta [[Giorgio Basta|Básta György]]nek [[Erdély]]be jövetelét. A visszatért Kornis szerencsétlenségére a bosszúért lihegő Mihály vajda foglya lett, aki őt [[1601]]-ben katonáival felkoncoltatta.

– Kornis Boldizsár, aki [[1604]]-ben a székelység tábornoka volt. Mikor csapatai, vonakodva a Bocskay elleni küzdelemtől, szétoszoltak, a magyarországi harctereket kereste fel. [[1607]]-ben [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem]] tanácsosa lett, [[1608]]-ban háromszéki főkapitány, [[1610]]-ben – férji becsületében megsértve – többekkel összeesküdött [[Báthory Gábor]] ellen, amiért életével kellett lakolnia.

– Kornis Zsigmond [[1603]]-ban [[Básta György|Básta]] seregében harcolt, [[1610]]-ben – bátyjának, Boldizsárnak cinkostársa lévén – száműzték és Erdélyből menekülni kényszerült. Később visszatérve, [[Bethlen Gábor]] meg [[I. Rákóczi György]] fejedelmek alatt mint jeles tanácsos, bihari főispán, aranysarkantyús vitéz nagy tekintélyre tett szert. [[1636]]-ban Rákóczi György vezéreként több ízben megütközött a törökökkel. Nagy uradalmai voltak [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Zaránd vármegye|Zaránd]] és [[Szatmár vármegye|Szatmár]] vármegyében.

– Kornis György (III.), mint testvére is, [[1610]]–[[1615]] között száműzetésben élt. Később [[Kolozs vármegye]] főispánja volt.

'''Kornis Ferenc''': a családi jószágokat ő is növelte [[1648]]–[[1651]]-ben Doboka vármegyei stb. szerzeményekkel. [[1636]]-ban [[Kolozs vármegye]] főispánja. [[I. Rákóczi György]] azzal gyanúsította, hogy titkos jezsuita és a bécsi udvar fizetett kémje. Ennek örve alatt többek között [[1649]]-ben kicsikarta tőle Radnótot is. [[1653]]-ban a folytonos gyanúsítás elhárítása miatt kénytelen volt – bár kelletlenül – beleegyezni az erdélyi jezsuita rend eltörlésébe. [[1657]]-ben, [[II. Rákóczi György]] alatt a beözönlött tatárok rabja lett. A nehéz fogságból csak – nagyrészt jószágainak elzálogosításából előteremtett – 50 000 tallérnyi váltságpénzen tudott szabadulni. Ezután Rómába zarándokolt, de hazajövet Bécsben gutaütés áldozatául esett.

'''Kornis Gáspár''' (III.) [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] erdélyi fejedelem buzgó párthíve, s mint ilyen részt vett a szerencsétlen [[nagyszőlős]]i ütközetben is. [[1673]]-ban marosszéki főkapitány. Az apjától elzálogosított és elvett birtokokból sokat visszaszerzett, ellenben a család ősi fészkét, Göncruszkát eladta [[Csáky István (országbíró)|Csáky István]] grófnak.

Ugyancsak egy '''[[Kornis Gáspár]]'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=566347&too_many_records=false&rc=85&pos=24&offset=21&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1641–1683) nagy befolyású híve volt [[I. Apafi Mihály|Apafi Mihály]] fejedelemnek, akinek udvarán még a mindenható [[Teleki Mihály]] miniszterrel szemben is megőrizte függetlenségét. Soha nem vállalt semminemű hivatalt. [[1683]]-ban hirtelen, gyanús halállal múlt ki, állítólag az általa megsértett és megfenyegetett Teleki megmérgeztette volna. (V. ö. [[Cserei Mihály (író, 1667–1756)|Cserei Mihály]] históriája.)

'''Kornis István''' a Habsburg-ház tántoríthatatlan párthíve, a nemzeti törekvések ellensége volt. Közpályáját [[1705]]-ben kezdte [[Jean Rabutin|Rabutin]] császári királyi tábornok oldalán, mint inspector commissarius, [[1710]]-ben királyi tanácsos, [[1713]]-ban küküllői, [[1718]]-ban alsófehér vármegyei főispán. Mint valóságos belső titkos tanácsos, főkamarásmester, erdélyi tartománybiztos kiváló szerepet játszott, az [[1741]]-es országgyűlésen a rendek elnöke is lett. Meghalt [[1741]]-ben.

'''Kornis Antal''', István fia, [[1742]]-ben apjának tartománybiztosi hivatalába lépett. [[1754]]-ben főkormányszéki tanácsos volt.

'''Kornis Ferenc''' [[1729]]-ben [[Küküllő vármegye]]i főispán volt.

'''Kornis Mihály'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=129509&too_many_records=false&rc=2&pos=2&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1796–1835) korán lépett a hivatalnoki pályára. [[1826]]-ban kővárvidéki, [[1829]]-ben Kolozs vármegyei adminisztrátor, [[1832]]-ben magyar királyi kincstári tanácsos, akinek az erdélyi országgyűléseken is nagy befolyása volt szakképzettségénél és népszerűségénél fogva. [[1830]]-ban tagja lett a [[Magyar Tudományos Akadémia]] igazgatótanácsának.

'''Kornis Zsigmond''' (III.)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=275354&too_many_records=false&rc=5&pos=3&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1750–1809) [[1808]]-ban [[Szolnok-Doboka vármegye|szolnok-dobokai]] főispán.

'''Kornis János Ignác'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?bib1id=20003&oldOffset=100000&page=details&offset=1&pos=3&group=1&too_many_records=false&from_page=result&bib1field=0&term=566361&dbname=database_gud&rc=4&stepsize=10&record_format=long Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> nevű fia (1781–1840) [[1817]]-ben kővári adminisztrátor, [[1827]]-ben erdélyi főkormányszéki alelnök és valóságos b. t. tanácsos, [[1837]]-ben erdélyi főkormányzó.

'''Kornis Gábor'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=566364&too_many_records=false&rc=3&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1809–1877), császári és királyi őrnagy, a német vitézrend lovagja.

'''Kornis Károly'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=61653&too_many_records=false&rc=9&pos=4&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1841–1893), a magyar főrendiház tagja, [[1859]]-ben mint főhadnagy vett részt az olasz háborúban, [[1860]]-ban kilépett a katonai szolgálatból.

'''Kornis Emil János'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=566382&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1843–1917), császári és királyi kamarás, osztálytanácsos a magyar királyi belügyminisztériumban.