„Philae (űrszonda)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A műszerek első adatai |
||
55. sor:
A leszállóegység a hordozó szondáról leválás után 7 órás „szabadeséssel”, [[Ballisztikus pálya|ballisztikus pályán]] közelítette meg üstököst, majd látszólag sikeresen landolt.
Philae felszínre érkezése során (a leszállási ütközés meglepő enyhesége miatt) a lehorgonyzásra szánt szigonyok nem működtek, emiatt kétszer is felpattant a felszínről. Az első felpattanás 38 cm/mp sebességgel történt, ami szerencsére nem haladta meg az üstököstől való 44 cm/mp-es szökési sebességet. A Philae kb. 1 km-re elemelkedett, ezt követően 1 óra 50 percig szabadeséssel mozgott a felszín felé, majd beleütközve újból eltávolodott tőle – ezúttal 7 perc alatt kisebb távolságra –, végül az üstökös jeges, poros talaján való több méteres megcsuszamlás után, az eredetileg kijelölt leszállási helytől kb. 1 km-re, egy durva, kissé sziklás talajú, árnyékos helyen, a háromból két horgonyra támaszkodva, a függőlegestől 30°-kal megdűlten, de kiválóan működő műszerekkel megállt.<ref>Francia nyelven: Philae, un atterrissage à rebondissements (Philae, visszaugrásos landolás) Sciences et Avenir, 815sz. 2015. Jan. 36-39o; Audrey Boehley </ref> A harmadik rögzítőelem hiányában a mintavételre tervezett talajfúrás kényesebb feladat. Az irányítócsoport a kiküldetést úttörő feladatnak tekinti; még a landolóeszköz hiányosságait is számításba véve, mert a műszerek feladatuk 80%-át nem nagy késedelemmel a landolás után energiapótlás nélkül is sikeresen elvégezték.
==== Üzenet ====
=== A műszerek első adatai ===
==== COSAC ====
Érzékelt legalábbis három C-atomot tartalmazó molekulák jelenlétét.
==== MUPUS ====
Megmérte az üstökös belsejében uralkodó hőmérsékletet (-150°C) de a szigony csak néhány centiméterre tudott a 10-20cm vastag porral takart nagykeménységű jég-felszínbe behatolni.
==== SD2 ====
Ez a fúró még nem működött, az energiasqzolgáltatás hiányában és Philae egyik tartólábának lazasága miatt. Az akkumulátorok feltöltésére kell várni.
==== SESAME-CASSE ====
Ez a tartólábak végére erősített akusztikus érzékelőműszer jelezte a leszállás impaktusából származó rezgés lefolyását.
==== CONSERT ====
Ennek segítégével lehetett megállapítani a robot helyzetét, ami landolási helyén nem volt ''látható''.
==== ROMAP ====
Ennek a magnetométernek a segítségével tudta a kutatócsoport megállapítani a szonda landolás utáni helyzetét.
=== Kényszerpihenés ===
Földi kommunikációra az elektromosenergia-igény csökkentésére átjátszóállomásként a keringő űrszondát használja.
A felszíni működés időtartamát egy hétre tervezték, de a lehetőségektől függő több hónapos kibővített misszióra is fel volt készítve. Mivel a leszállóegység nem a kiválasztott helyen, hanem a tervezettől egy kilométerre távolabb, részben árnyékos helyen landolt, ezért a [[napelem]]ből történő energiaellátása nem elégséges (az üstökös forgásából adódó 12,4 órás periódus alatt a számított 6-7 órás napsütés helyett csak 1,5 óráig éri a Nap), így a beépített akkumulátorai energiáját használta, amik azonban összesen csak legfeljebb 2,5 napos működést tettek lehetővé. A tervek szerint az üstökös fúrását ennek az időszaknak a vége felé kísérlik meg, mert fennáll a veszélye annak, hogy ekkor elszakad a felszíntől és az a küldetés végét jelenti.<ref>[http://physicsworld.com/cws/article/news/2014/nov/13/rosetta-mission-outlines-philae-landers-predicaments Rosetta mission outlines Philae lander’s predicaments] 2014-11-13</ref>
Az árnyékban pihenő űreszköz hibernált, alvó állapotba került, és sokáig így is marad, újraélesztésére akkor lesz esély, amikor az üstökös a pályáján újra napközelbe ér és a leszállóegység napelemei feltölthetik az akkumulátorokat. <ref>[http://index.hu/tudomany/2014/11/15/lemerultek_a_tapegysegek_az_ustokoson/ Lemerültek a tápegységek az üstökösön] 2014-11-15</ref>
== Fordítás ==
| |||