„Salome (opera)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Jellemzése: egyért AWB |
|||
24. sor:
[[Claude Debussy|Debussy]] hívta fel a figyelmet arra, amit a [[romantika|romantikusok]] megpróbáltak elfeledtetni, hogy az igazi zene nem azt mozgatja meg az emberben, ami a legegyénibb, hanem azt ami a legmélyebben rejtőzik.
Mivel az opera teljes látványosság, az egészet alkotó valamennyi összetevőnek szimbolistának kell lennie, ha szimbolista ihletésű operáról van szó. Mindenekelőtt szimbolista írók műveiből merített szövegkönyvön kell alapulnia. Az irodalomnak ez a fajta elsőbbsége épp úgy jellemzi, mint a romantikus operát a zenei narráció, (az olaszoknál énekes, a németeknél hangszeres.) A szimbolista színház igen erős kettős hatás eredményeképpen jön létre. Egyrészt a költők hatására, másrészt a drámai szerzők, s nem utolsó sorban [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] hatására.
Vannak közös [[pszichológia]]i, vagy [[filozófia]]i minták. Megfigyelhető, hogy hosszú ideig mind a színdarabokban mind az operákban a hősnők egyszerre jelennek meg gyereklányként és végzet asszonyaként. (Kundry, Lulu, Salome, Mélisande) A művek gyakran egyszerre fejezik ki az élet gyűlöletét és szenvedélyes szeretetét, a teljesség kísértését és az örvény vonzásának szédületét. (Trisztán, Elektra, Manon stb.)
| |||