„Nehézfém” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a link |
|||
5. sor:
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél<ref name="Bagyinszki">[http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004]</ref>, más források szerint 5 g/cm³-nél<ref>[http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/28599/tanar.htm Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató]</ref><ref>[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/27het/kemia/kemia27.html Kémia felvételi előkészítő]</ref> nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve [[könnyűfém]].
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az [[ólom]], [[kadmium]], [[higany]], [[arzén]]<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-3-2-6 [[Barótfi István]]: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)]</ref> tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a [[szobahőmérséklet]]en mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű [[alumínium]]ot is.
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok.
| |||