„Ceres (törpebolygó)” változatai közötti eltérés

A '''Ceres'''<ref>{{cite web | url = http://www.urvilag.hu/article.php?id=1850 | title = Erisnek hívják, Xenának becézik | accessdate = 2008-07-06 | author = Horvai Ferenc | work = Űrvilág }}</ref> ([[latin nyelv|latinul]] Cerēs, más jelöléssel '''1 Ceres''', '''(1) Ceres'''), a legkisebb [[törpebolygó]] a [[Naprendszer]]ben, és az egyetlen, amely a [[kisbolygóöv]]ben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője.<ref>{{cite web | url = http://hirek.csillagaszat.hu/torpebolygok/20080613-plutoid-a-torpebolygok-hivatalos-neve.html | title = Plutoida a törpebolygók hivatalos neve | accessdate = 2009-08-02 | author = Kovács József | date = 2008-06-13 | work = hírek.csillagászat.hu | publisher = Magyar Csillagászati Egyesület | quote = A harmadik ismert törpebolygó, a Ceres nem tartozik a plutoidák közé, [...] A mostani elképzelések szerint lehet, hogy az első "aszteroida" típusának az egyetlen képviselője, ezért az IAU jelenleg nem tervezi a ''Ceres típusú törpebolygó'' kategória létrehozását.}}</ref> [[Giuseppe Piazzi]] fedezte fel [[1801]]. [[január 1.|január 1-jén]], részben [[Zách János Ferenc]] hozzájárulásával;<ref name="hoskin" /> nevét [[Ceres]] után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a [[Római mitológia|római mitológiában]].

Körülbelül 950&nbsp;km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.<ref name="Pitjeva04b">Pitjeva, E. V.; [http://journals.cambridge.org/production/action/cjoGetFulltext?fulltextid=303499 ''Precise determination of the motion of planets and some astronomical constants from modern observations''], in Kurtz, D. W. (Ed.), ''Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy'', 2004</ref> A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú.<ref name="Li2006" /> Felszíne vízjég és különböző [[hidratált ásvány]]ok, például [[karbonát]]ok és [[agyag]]félék keverékéből állhat.<ref name="Rivkin2006" /> Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik.<ref name="Thomas2005" /> [[Látszólagos magnitúdó]]ja 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel.<ref name="Pasachoff1983" /> Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet.

A [[NASA]] [[2007]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] indította a [[4 Vesta|Vesta]] és a Ceres felderítésére a [[Dawn]] [[űrszonda|űrszondát]].<ref name="Russel2006" />

A [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] pályája között található ismeretlen bolygó ötletét először [[Johann Elert Bode]] vetette fel [[1768]]-ban.<ref name="hoskin" /> Indoklásában a ma már pontosított [[Titius–Bode-szabály]]ra hivatkozott, amelyet [[Johann Daniel Titius]] adott ki [[1766]]-ban.<ref name="hoskin" /><ref name="Hogg1948">{{cite journal|last=Hogg|first=Helen Sawyer|title=The Titius-Bode Law and the Discovery of Ceres|journal=Journal of the Royal Astronomical Society of Canada|volume=242|pages=241-246|year=1948| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1948JRASC..42..241S|accessdate=2007-12-09}}</ref> A törvény alapján a bolygópálya [[fél nagytengely]]ének 2,8 [[csillagászati egység|CsE]] körül kellett lennie.<ref name="Hogg1948" /> Miután [[William Herschel]] [[1781]]-ben felfedezte az [[Uránusz]]t,<ref name="hoskin" /> Titius és Bode szabályába vetett hit megnövekedett, így [[1800]]-ban huszonnégy képzett csillagász együttes erővel kezdte el keresni a feltételezett bolygót.<ref name="hoskin" /><ref name="Hogg1948" /> A csoportot [[Zách János Ferenc]] vezette. Nem sikerült felfedezniük a Cerest, azonban később számos nagyobb [[kisbolygó]]t találtak.<ref name="Hogg1948" />

Végül 1801. január 18-án [[Giuseppe Piazzi]] fedezte fel, aki egy, Francis Wollaston által Mayer 87-ként jelölt csillag után kutatott, amely nem abban a pozícióban volt található, amit Mayer állatövi katalógusa megadott.<ref name="hoskin">{{cite web|last=Hoskin|first=Michael|date=June 26, 1992|url=http://www.astropa.unipa.it/HISTORY/hoskin.html|title=Bodes' Law and the Discovery of Ceres|publisher=Observatorio Astronomico di Palermo "Giuseppe S. Vaiana"|accessdate=2007-07-05 }}</ref> Csillag helyett egy mozgó, csillagszerű objektumot talált, amiről először azt gondolta, hogy [[üstökös]].<ref name="Forbes1971">{{cite journal|last=Forbes|first=Eric G.|title=Gauss and the Discovery of Ceres|journal=Journal for the History of Astronomy|volume=2|pages=195-199|year=1971| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1971JHA.....2..195F|accessdate= 2007-12-08}}</ref> 24 alkalommal figyelte meg a Cerest, utoljára [[február 11.|február 11-én]], utána betegsége miatt kénytelen volt félbehagyni az égitest követését. [[1801]]. [[január 24.|január 24-én]] levélben jelentette be felfedezését néhány csillagásztársának, többek között barátjának, a [[milánó]]i [[Barnaba Oriani]]nak. Üstököst írt, de „''mivel mozgása túl lassú és egyenletes, sokszor gondoltam rá, hogy ez valami sokkal jobb lehet''”.<ref name="hoskin" /> Áprilisban elküldte megfigyeléseinek teljes anyagát Orianinak, [[Johann Elert Bode|Bodenak]], és [[Jérôme Lalande|Lalande]]-nak [[Párizs]]ba, melyek megjelentek a ''Monatliche Correspondenz'' [[1801]] [[szeptember]]i számában is.<ref name="Forbes1971" />

Nem sokkal később a Ceres látszólagos pozíciója megváltozott (főként a Föld pályamozgásának köszönhetően). Ezután túl közel került a Nap fényéhez, így más csillagászok nem tudták megerősíteni a felfedezést az év végéig. Ilyen sok idő után azonban már nagyon nehéz volt megjósolni a pontos helyét. Hogy ismét megtalálják, [[Carl Friedrich Gauss]], ekkor még csak 24 évesen, kifejlesztett egy hatásos [[Égi mechanika#Pályaszámítás|módszert]] a pálya meghatározására.<ref name="Forbes1971" /> Alig néhány héten belül megjósolta a pályáját, majd elküldte eredményeit a ''Monatliche Correspondenz'' szerkesztőjének, Zách János Ferencnek. [[1801]]. [[december 31.|december 31-én]] Zách és [[Heinrich Wilhelm Olbers]] megtalálták a jósolt hely közelében, így megerősítve a Ceres létezését.<ref name="Forbes1971" />

Piazzi eredetileg a ''Ceres Ferdinandea'' ([[olasz nyelv|olasz]] eredetű, ''Cerere Ferdinan­dea'') nevet javasolta [[Ceres]] [[római mitológia|római istennő]] és [[I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király]] után.<ref name="hoskin" /><ref name="Forbes1971" /> A „Ferdinandea”-t nem fogadta el a a világ többi nemzete, ezért elvetették. [[Németország]]ban egy rövid ideig [[Héra|Hérának]] hívták.<ref>{{cite book|author=Foderà Serio, G.; Manara, A.; Sicoli, P.|editor=W.F. Bottke Jr., A. Cellino, P. Paolicchi, and R.P. Binzel|year=2002 |chapter=Giuseppe Piazzi and the Discovery of Ceres|title=Asteroids III|publisher=University of Arizona Press|pages=17-24|location=Tucson, Arizona| url=http://www.lpi.usra.edu/books/AsteroidsIII/pdf/3027.pdf|format=PDF }}</ref> Görögországban Δήμητρα ([[Démétér]]) néven illetik, az istennő görög megfelelője után; eredeti használat szerint Démétér az [[1108 Demeter]] kisbolygó névadója. A Ceres [[csillagászati jel]]e egy sarló, ([[Fájl:Ceres symbol.svg|20px|A Ceres szimbólumának sarlóváltozata]]), hasonló a [[Vénusz]]éhoz ([[Fájl:Venus symbol.svg|22px|A Vénusz csillagászati jele]]) amely a női nem jelképe és Vénusz kézitükre.<ref name="Forbes1971" /><ref>{{cite journal|last=Gould|first=B.A.|title=On the symbolic notation of the asteroids|journal=Astronomical Journal|year=1852|volume=2|issue=34|pages=80| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1852AJ......2...80G| accessdate=2007-07-05}}</ref> A [[cérium]] kémiai elemet [[Berzelius]] és [[Klaproth]] fedezték fel 1803-ban, egymástól függetlenül, nevét Berzelius javaslata alapján a Ceres után kapta.<ref>{{cite web|author=Staff|url=http://www.webelements.com/cerium/history.html|title =Cerium: historical information|publisher=Adaptive Optics| accessdate = 2009-08-01}}</ref> [[William Hyde Wollaston]] 1802 elején fedezte fel a [[palládium]]ot (rendszáma 46), és először ''ceresium''nak hívta. Mikor 1805-ben nyilvánosságra hozta felfedezéseit, a név már foglalt volt a két évvel korábban felfedezett cérium számára, ezért végül a [[2 Pallas|Pallas]] után nevezte el<ref>{{cite web | url = http://www.palladiumcoins.com/history3.html | title = History of Palladium Part 3 | accessdate = 2009-08-02 | work = Palladium: Metal of the 21^st Century | language = angol }}</ref>

A Ceres besorolása több alkalommal félreértések tárgya volt. [[Johann Elert Bode]] azt hitte, hogy a Ceres a „hiányzó [[bolygó]]”, amit megjósolt a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] között, 419 millió&nbsp;km-es (2,8&nbsp;[[csillagászati egység|CsE]]) távolságra a Naptól.<ref name="hoskin" /> Az égitest csillagászati jelet kapott, bolygóként jelezték csillagászati könyvekben és táblázatokban, a [[2 Pallas]]szal, a [[3 Juno|3 Junóval]] és a [[4 Vesta|4 Vestával]] együtt, körülbelül fél évszázadig, míg további aszteroidákat nem fedeztek fel.<ref name="hoskin" /><ref name="Forbes1971" />

Mikor további objektumokat fedeztek fel a területen, rájöttek, hogy a Ceres volt az első a számos hasonló égitest közül.<ref name="hoskin" /> Sir [[William Herschel]] [[1802]]-ben az ''aszteroida'' („csillag-szerű”) kifejezéssel illette az ilyen testeket:<ref name="Hilton">{{cite web| url=http://aa.usno.navy.mil/faq/docs/minorplanets.php|first=Dr.J.L.|last=Hilton|authorlink=James L. Hilton|title=When Did the Asteroids Become Minor Planets?|date=2001-09-17|accessdate=2006-08-16}}</ref> „''annyira hasonlítanak a kisebb csillagokra, hogy még a legjobb teleszkópokkal is nehéz őket megkülönböztetni tőlük''”.<ref>{{cite web| url=http://links.jstor.org/sici?sici=0261-0523%281802%2992%3C213%3AOOTTLD%3E2.0.CO%3B2-R|first=William|last=Herschel| title=''Observations on the two lately discovered celestial Bodies.''|year=[[1802]]. [[május 6.]] }}</ref> Mivel a Ceres volt az első ilyen felfedezés, az 1 Ceres jelzést kapta a kisbolygószámozás modern rendszerében.<ref name="Hilton" />

A Ceres a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter (bolygó)|Jupiter]] között elhelyezkedő [[kisbolygóöv|aszteroidaöv]] legnagyobb objektuma,<ref name="Rivkin2006" /> azonban nem a legnagyobb a Nap, a bolygók és azok holdjai után: a [[Kuiper-öv]]-beli [[Pluto (törpebolygó)|Plútó]], [[50000 Quaoar|Quaoar]], [[90482 Orcus|Orcus]], valamint a sokkal távolabbi [[szórt korong]]beli [[Eris (törpebolygó)|Erisz]] ezen kategóriájú égitestek legnagyobb képviselői.<ref name="Stansberry 2007">{{cite journal|last=Stansberry|first=J.| coauthors=Grundy, W.; Brown, M.; et.al.|title=Physical Properties of Kuiper Belt and Centaur Objects: Constraints from Spitzer Space Telescope|url=http://arxiv.org/abs/astro-ph/0702538v1|date=2007-11-05|accessdate=2007-12-08}}</ref>

Tömegét a kisebb aszteroidákra gyakorolt hatása alapján számították ki,<ref name="Michalak2000">{{cite journal|last=Michalak|first=G.|title=Determination of asteroid masses|journal=Astron. Astrophys.|volume=360|pages=363-374|year=2000| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2000A&A...360..363M|accessdate=2007-12-09}}</ref> habár az egyes mérések kissé eltérnek.<ref name="Kovacevic2007">{{cite journal|last= Kovacevic|first=A.|coauthors=Kuzmanoski, M.|title=A New Determination of the Mass of (1) Ceres|journal=Earth, Moon, and Planets|volume=100|pages=117-123|year=2007|doi=10.1007/s11038-006-9124-4|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2007EM&P..100..117K|accessdate=2007-12-08}}</ref> A 2008-ban használt három legpontosabb érték átlaga 9,4{{e|20}} kg körül van.<ref name="Carry2008" /><ref name="Kovacevic2007" /> Ez a tömeg a kisbolygóöv teljes, a [[Hold]] tömegének csupán 4%-át kitevő, körülbelül 3,0&nbsp;±&nbsp;0,2 {{e|21}}&nbsp;kg-os tömegének harmadát teszi ki.<ref name="Pitjeva2005">{{cite journal|last=Pitjeva|first=E.V.|authorlink=Elena V. Pitjeva|title= High-Precision Ephemerides of Planets — EPM and Determination of Some Astronomical Constants |journal=Solar System Research|year= 2005|volume=39|issue=3|pages=176|url=http://iau-comm4.jpl.nasa.gov/EPM2004.pdf|format=[[PDF]]|doi= 10.1007/s11208-005-0033-2|accessdate=2007-12-09}}</ref> Mérete és tömege elegendő ahhoz, hogy alakja közel gömb alakú legyen,<ref name="Thomas2005" /> ami közel van a [[hidrosztatikus egyenlőség]]hez. Ezzel ellentétben más aszteroidák, például a [[2 Pallas]],<ref name="Carry2007">{{cite web|last=Carry|first=B.|coauthors=Kaasalainen, M.; Dumas, C.; et.al.|title=Asteroid 2 Pallas Physical Properties from Near-Infrared High-Angular Resolution Imagery|journal=ISO|accessdate=2009-08-01|year=2007|publisher= ESO Planetary Group: Journal Club|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/2007DPS....39.3008C}}</ref> a [[3 Juno]],<ref name="Kaasalainen2002">{{cite journal|last=Kaasalainen|first=M.|coauthors=Torppa, J.; Piironen, J.|title=Models of Twenty Asteroids from Photometric Data|journal=Icarus|volume=159|pages=369-395|year=2002|doi=10.1006/icar.2002.6907| url=http://www.rni.helsinki.fi/~mjk/IcarPIII.pdf|format=pdf}}</ref> és a [[4 Vesta]]<ref name="Thomas1997">{{cite journal|last=Thomas|first=Peter C.|coauthors=Binzel, Richard P.; Gaffey, Michael J.; et.al.|title=Impact Excavation on Asteroid 4 Vesta: Hubble Space Telescope Results|journal=Science|volume=277|pages=1492-1495|year=1997| doi=10.1126/science.277.5331.1492|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/277/5331/1492|accessdate=2007-12-08}}</ref> eléggé irreguláris alakúak.

A Ceres felszínének összetétele nagyrészt hasonlít a [[C-típusú kisbolygók|C-típusú aszteroidáékéhoz]],<ref name="Rivkin2006" /> de vannak különbségek. Az égitestről készült [[infravörös]] képeken látható, mindenhol előforduló képződmények hidratált anyagok, amelyek annak jelzői, hogy belsejében nagy mennyiségű víz található. A felszín további összetevői lehetnek még a [[vas]]ban gazdag [[agyag]]félék ([[cronstedtit]]), valamint a [[karbonát]]ok ([[dolomit]] és [[sziderit]]), melyek a [[szenes kondritok|szenes kondrit]] meteorok gyakori ásványai.<ref name="Rivkin2006" /> A karbonátok és agyagfélék vonalai általában hiányoznak más C-típusú aszteroidák színképéből.<ref name="Rivkin2006">{{cite journal|last=Rivkin|first=A.S.|coauthors=Volquardsen, E.L.; Clark, B.E.|title=The surface composition of Ceres:Discovery of carbonates and iron-rich clays|journal=Icarus|volume=185|pages=563-567|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2006.08.022| url=http://irtfweb.ifa.hawaii.edu/~elv/icarus185.563.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref> A Cerest néha a [[G-típusú aszteroida|G-típusú aszteroidák]] csoportjába is sorolják.<ref name="Parker2002" />

A Ceres felszíni hőmérséklete viszonylag magas. Mérések szerint [[1991]]. [[május 5.|május 5-én]] [[Nap]] felőli oldalán 235&nbsp;[[kelvin|K]] (körülbelül ‒38°[[Celsius-skála|C]]) volt a hőmérséklet.<ref name="Saint-Pe1993" /> A [[Nap]]tól való ekkori távolságát figyelembe véve a maximális érték 239&nbsp;K lehet [[perihélium]]közelben. Van néhány jel, ami arra utal, hogy rendelkezhet vékony atmoszférával, valamint jegesedés lehet a felszínén.<ref name="Ahearn1992">{{cite journal|last=A’Hearn|first=Michael F.|coauthors=Feldman, Paul D.|title=Water vaporization on Ceres|journal=Icarus|volume=98|pages=54-60|year=1992| doi=10.1016/0019-1035(92)90206-M|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/1992Icar...98...54A|accessdate=2007-12-08}}</ref> Az [[IUE]] által végzett [[ultraibolya]] tartományú megfigyelések vízpárát mutattak ki a sarkok közelében.<ref name="Ahearn1992" />

Peter Thomas tanulmánya szerint a Ceresnek differenciált belseje van;<ref name="Thomas2005" /> [[lapultság]]a túl kicsi egy homogén belsejű testhez képest, ami arra utal, hogy egy kőzetmagból, és az azt borító jeges köpenyből áll.<ref name="Thomas2005" /> A köpeny vastagsága 120-tól 60&nbsp;km-ig változhat, amely 200 millió köbkilométer vizet jelenthet (a Ceres tömegének 16–26%-a, térfogatának 30–60%-a), ami több, mint a [[Föld]] [[édesvíz]]készlete.<ref>{{cite news|url=http://space.com/scienceastronomy/050907_ceres_planet.html| title=Largest Asteroid Might Contain More Fresh Water than Earth|first=Bjorn|last=Carey| publisher=SPACE.com|date=2005-09-07|accessdate=2006-08-16}}</ref>

A Ceres felszínén található képződményekkel kapcsolatban ellentétek figyelhetőek meg. A [[Hubble űrtávcső]] által [[ultraibolya]] tartományban készített alacsony felbontású képeken egy sötét foltot találtak a felszínén, amelyet „Piazzi”-nak neveztek el a [[törpebolygó]] felfedezője után.<ref name="Parker2002" /> Azt valószínűsítették róla, hogy egy kráter. Később nagyobb felbontású képeket készítettek az égitest egy teljes forgásáról a [[Keck-teleszkóp]]pal, [[adaptív optika]] felhasználásával. Ezen nem találták a „Piazzi” nyomát,<ref name="Keck" /> de látható volt két sötét képződmény, egyik a fényesebb, középső területeken. Ezekről is valószínűsíthető, hogy kráterek. A [[Hubble űrtávcső|Hubble]] által 2003-ban és 2004-ben, látható tartományban készült képeken tizenegy felszíni képződményt lehet felfedezni, melyek tulajdonságai ismeretlenek.<ref name="Li2006">{{cite journal|last=Li|first=Jian-Yang|coauthors=McFadden, Lucy A.; Parker, Joel Wm.|title=Photometric analysis of 1 Ceres and surface mapping from HST observations|journal=Icarus|volume=182|pages=143-160|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2005.12.012| url=http://www.astro.umd.edu/~jyli/publications/2006.Icar.182.143.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref><ref name="Hubbl12003-4">{{cite news| url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2005/27/|title=Largest Asteroid May Be 'Mini Planet' with Water Ice|date=2005-09-07|accessdate=2009-08-01|publisher=HubbleSite}}</ref> Ezen képződmények egyike megfelel a korábban megfigyelt „Piazzi”-nak,<ref name="Li2006" /> azonban a Keck által megfigyelt sötét albedójú képződmények nem azonosíthatóak.<ref name="Keck" />

Az utolsó megfigyelések során meghatározták a Ceres északi sarkjának pontjait a [[rektaszcenzió]] irányában (19&nbsp;h 24&nbsp;min, 291°), a [[deklináció (csillagászat)|deklinációt]] (+59°), a [[Sárkány csillagkép]]ben. Ez azt jelenti, hogy a Ceres [[tengelyferdeség]]e nagyon kicsi, körülbelül 3°.<ref name="Thomas2005" /><ref name="Li2006" />

A Ceres pályáját, amely [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] között található, a fő [[aszteroidaöv]]ben, 4,6 év alatt teszi meg. A pálya [[inklináció]]ja mérsékelt (i=10,6°, míg a [[Merkúr (bolygó)|Merkúrnak]] 7°, a Plútónak 17°) és közepesen [[Excentricitás (csillagászat)|excentrikus]] (e=0,08, a Marsé 0,09).<ref name="Bowell" />

A Cerest korábban egy [[kisbolygó-család]] legnagyobb tagjának tartották.<ref name="Cellino">A. Cellino ''et al''. "Spectroscopic Properties of Asteroid Families", in ''Asteroids III'', p. 633-643, University of Arizona Press (2002). (Table on page 636, in particular).</ref> Az aszteroidák ilyen módú csoportjaiba a hasonló pályatulajdonságokkal rendelkező testek tartoztak. Ezen tulajdonságok jelezhették közös származásukat, például hogy egy, a múltban bekövetkezett ütközés során keletkeztek. A Ceres azonban más [[színkép]]pel rendelkezett, mint a család többi tagja, így a csoportot ma már [[Gefion család]]nak hívják a legkisebb számú tag, az [[1272 Gefion]] után.<ref name="Cellino" /> A Ceres csupán egy betolakodó, mivel csak pályatulajdonságai egyeztek meg a többi kisbolygóéval, azonban származásuk nem közös.<ref name="Kelley">{{cite journal|author=Kelley, M. S.; Gaffey, M. J.|title=A Genetic Study of the Ceres (Williams #67) Asteroid Family|journal=Bulletin of the American Astronomical Society|year=1996|volume=28|pages=1097| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1996BAAS...28R1097K|accessdate=2007-04-27 }}</ref>

Saját tengelye körül 9 óra 4 perc alatt fordul meg.<ref name="NSSDC">{{cite journal|author=Dr. David R. Williams|title=Asteroid Fact Sheet|year=2004|url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/asteroidfact.html}}</ref>

A megfigyelések arra utalnak, hogy a Ceres egy megmaradt [[ősbolygó]] – bolygócsíra, amely 4,57 milliárd évvel ezelőtt keletkezett a [[kisbolygóöv]]ben.<ref name="Petit2001">{{cite journal|last=Petit|first=Jean-Marc.|coauthors=Morbidelli, Alessandro|title=The Primordial Excitation and Clearing of the Asteroid Belt|journal=Icarus|volume=153|pages=338-347|year=2001| doi=10.1006/icar.2001.6702|url=http://www.gps.caltech.edu/classes/ge133/reading/asteroids.pdf|format=pdf}}</ref> Míg ezen testek nagy részét (beleértve az összes Hold és Mars nagyságút) kisodorta a [[Naprendszer]]ből a [[Jupiter]] gravitációs ereje, vagy más ősbolygókkal összeolvadva [[Föld-típusú bolygók]]at formáltak,<ref name="Petit2001" /> a Ceres viszonylag érintetlen maradt.<ref name="Li2006" /> Két további ősbolygó-jelölt a [[2 Pallas|Pallas]] és a [[4 Vesta|Vesta]],<ref name="Russel2006" /> de ez utóbbiak nem rendelkeznek kiegyensúlyozott alakkal, a Vesta esetében azért, mert egy katasztrofális ütközés részese lehetett megszilárdulása után.<ref name="Thomas1997" />

A Ceres további fejlődése rendkívül egyszerű volt. Az akkréció, és valószínűleg a rövid bomlási idejű radioaktív anyagok, például Al²⁶ által fűtve belseje differenciálódott kőzetmaggá és jeges köpennyé, nem sokkal kialakulása után.<ref name="Li2006" /><ref name="Castillo-Rogez2007">{{cite journal|last=Castillo-Rogez|first=J.C.|coauthors=McCord, T.B.; and A.G. Davis|title=Ceres: evolution and present state|journal=Lunar and Planetary Science|volume=XXXVIII|pages=2006-2007|year=2007|url= http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2007/pdf/2006.pdf|format=pdf }}</ref> Ez az esemény felszínének átalakítását eredményezte a [[kriovulkanizmus]] által, valamint felszínén különböző geológiai képződmények alakultak. A hőforrások gyors csökkenésével azonban a Ceres hamar kihűlt.<ref name="Castillo-Rogez2007" /> A felszínen található jég fokozatosan szublimált, hátrahagyva különböző hidratált ásványokat, például [[agyag]]féléket és [[karbonát]]okat. Ma az égitest geológiailag inaktív, felszínét csupán becsapódási kráterek formálják.<ref name="Li2006" />

A nagy mennyiségű vízjég jelenléte arra utal,<ref name="Thomas2005" /> hogy belsejében van vagy volt folyékony vízréteg.<ref name="Castillo-Rogez2007" /> Ezt a hipotetikus réteget gyakran hívják [[óceán]]nak.<ref name="Rivkin2006" /> Valószínűleg a kőzetmag és a köpeny között helyezkedik (vagy helyezkedett) el, mint az [[Europé (hold)|Europén]].<ref name="Castillo-Rogez2007" /> Az óceán jelenléte sokkal valószínűbb, ha [[ammónia]] vagy más jegesedésgátló anyag van oldva a vízben.

* Egy csillag [[okkultáció]]ját figyelték meg [[Mexikó]]ban, [[Florida|Floridában]] és a Karib-térségben [[1984]]. [[november 13.|november 13-án]].<ref name="Millis1987">{{cite journal|last=Millis|first=L.R.|coauthors=Wasserman, L.H.; Franz, O.Z.; et.al.|title=The size, shape, density, and albedo of Ceres from its occultation of BD+8 deg 471|journal=Icarus|volume=72|pages=507-518|year=1987|doi=10.1016/0019-1035(87)90048-0|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/1987Icar...72..507M|accessdate=2007-12-08}}</ref>

* [[Infravörös]] képeket készítettek a [[Keck-teleszkóp]]pal [[2002]]-ben, [[adaptív optika|adaptív optikát]] használva.<ref name="Keck">{{cite web|author=Staff|date=2006-10-11|url=http://www.adaptiveoptics.org/News_1006_2.html|title=Keck Adaptive Optics Images the Dwarf Planet Ceres|publisher=Adaptive Optics|accessdate=2007-04-27}}</ref>

* Az eddigi legjobb felbontású látható fényben készült képeket (30&nbsp;km) a [[Hubble űrtávcső|Hubble]]-lal készítették [[2003]]-ban, majd [[2004]]-ben ismét.<ref name="Li2006" /><ref name="Hubbl12003-4" />

A mai napig egyetlen űrszonda sem látogatta meg a Cerest. A [[NASA]] által [[2007]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] elindított [[Dawn]] műhold lesz az első, amely [[2015]]-ben a törpebolygóhoz ér, miután megközelítette a [[4 Vesta|4 Vestát]].<ref name="Russel2006" /> A küldetés tervei szerint a Dawn 5900&nbsp;km-es magasságban pályára áll a Ceres körül. Öt hónapnyi tanulmányozás után távolságát 1300, majd újabb öt hónap múlva 700&nbsp;km-re csökkenti.<ref>{{cite web|first=Marc|last=Rayman|date=2006-07-13|url=http://www-ssc.igpp.ucla.edu/dawn/mission.html

|title=Dawn: mission description|publisher = UCLA – IGPP Space Physics Center|accessdate=2007-04-27|archiveurl=https://archive.is/wQam|archivedate=2012-06-04}}</ref> Az űrszonda rendelkezik látható fényű és infravörös [[spektrométer]]rel, valamint [[gamma-sugárzás]]-mérővel és [[neutrondetektor]]ral. Ezeket az eszközöket használják majd a Ceres alakjának és összetevőinek meghatározására.<ref name="Russel2006">{{cite journal|last=Russel|first=C.T.|coauthors=Capaccioni, F.; Coradini, A.; et.al.|title=Dawn Discovery mission to Vesta and Ceres: Present status|journal=Advances in Space Research|volume=38|pages=2043-2048|year=2006|doi=10.1016/j.asr.2004.12.041| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2006AdSpR..38.2043R|accessdate=2007-12-08}}</ref>

Az égitest tömegét a [[Mars (bolygó)|Mars]] körül keringő és felszínén lévő űrszondák által kibocsátott rádiójelek segítségével becsülték meg, a Mars mozgására ható perturbációk alapján.<ref name="Pitjeva2005" />

Mivel a Ceres a kisbolygóöv legnagyobb objektuma, számos [[tudományos-fantasztikus]] témájú könyvben, filmben, valamint számítógépes játékban szerepelt. [[Isaac Asimov]] több művében, például az [[Űrvadász-sorozat]]ban és a [[Haldokló éjszaka|Haldokló éjszakában]] is obszervatórium működik rajta. [[Larry Niven]] [[Ismert Űr]]-történeteiben a Ceres egy kisbolygóövbeli kormányzóság központja. A [[The American Astronaut]] című filmben a kisbolygón található bárban rendeznek táncversenyt.<ref>{{cite web | author = Snider, John C. | title = Movie Review: The American Astronaut | url= http://www.scifidimensions.com/Mar02/americanastronaut.htm | accessdate = 2009-07-24}}</ref> Szerepel továbbá a [[Star Control]], a [[Descent (videojáték)|Descent]], a [[Descent³]], a [[Terminal Velocity]] számítógépes játékokban, valamint a [[Warhammer 40,000]] univerzumában és a [[Mutant Chronicles]] szerepjátékban is. Ezen felül Marton Béla két regényében kap fontos szerepet; ezek a: "Ceres foglyai" (pályájáról letérve súrolja a Földet, felszínén űrhajósok rekednek akik fejlett civilizáció maradványait fedezik fel) és az "Utazás a Vénuszra" (az első rész űrhajósait megmentik, korábbi bázisukról indul a Vénuszi expedíció).