„Osnabrück” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Osnabrück (bővítés és átdolgozás) története, nevezetességek, források |
|||
1. sor:
{{Német település infobox
|név =Osnabrück
|helyi név =
|kép =Osnabrück.JPG
|képaláírás =Városháza
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|régió =
|tartomány =[[Alsó-Szászország]]
|kormányzati kerület =
|kerület =
|rang =város
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|irányítószám =
|körzethívószám =
|rendszám =
|testvértelepülései =
|népesség =
|népesség forrás =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Osnabrück''' város [[Németország]]ban, [[Alsó-Szászország]]ban.
==
A [[Haase]] völgyében, [[Hannover]]től nyugatra [[Bréma|Brémától]] délnyugatra fekvő település.
==Története==
Osnabrücköt 785-ben keletkezett. Nagy Károly jelölte ki püspöki székhelyül, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak.
1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagyrésze leégett. 1171-ben Barbarossa császár külön előjogokat is adotrt a városnak, a [[középkor]]ban pedig híres volt szövőiparáról.
1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban résztvevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.
Osnabrücköt alkalmasint 785-ben Nagy Károly alapította. A püspöki székhely körül keletkezett a város, amelynek a XII. században már önálló hatósága volt. Itt és Münsterben folytak 1643-48-ig azon alkudozások, amelyek a vesztfáliai békében nyertek befejezést. 1803-ban a püspökséget szekularizálták és a várossal együtt Hannoverának, 1807-ben pedig Vesztfáliának adták. 1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el. ▼
1648 október 25.-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást az összegyült tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egyidőben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban résztvevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.
==Források==▼
==Ipar==
* Pallas nagylexikona▼
A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki aváros a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.
▲
A második világháború idejére már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
Óvárosa nagyon régi, valamikor a [[8. század]] körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.
==Látnivalók==
* Óváros
* Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
* Mária-templom (Marienkirche)
* Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
▲==Források==
▲* Pallas nagylexikona
* Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
==Külső hivatkozások==
22 ⟶ 78 sor:
[[Kategória:Alsó-Szászország települései]]
[[Kategória: Németország települései]]
| |||