„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés

Az fás ligetek, erdők és dús bokrosok Hajdúdorog területének mindössze 2%-át teszik ki. Nagyrészt mezsgyéken, utak mentén vagy tanyák határában álló keskeny fasorokról, kisebb méretű erdőkről, mocsári, szikes faegyüttesekről beszélhetünk. A fásszárú növények alkotta élettér ugyan nagy átfedésben van a környező mezőgazdasági és pusztai területekkel, mégis egyedi élővilággal rendelkezik. A terület legfőbb erdőalkotó fája az [[akác]]. Ezt a fajt az elmúlt száz évben telepítették be, és azóta nagy arányban terjedt el a város külterületén is. A szikes, homokos talajú déli legelőkön elvétve előfordul néhány gyér liget. Ezek között a legjellemzőbbek a [[sziki tölgyes|sziki]] vagy [[homoki tölgyes]]ek; a [[kőrisfa|kőris]], [[szilfa|szil]], [[ezüstfűz]] és [[nyárfa]] alkotta faegyüttesek. A láposabb területeken pedig a [[hamvas fűz]] és a [[fűzfa|szomorúfűz]] vet gyökeret. A cserjeszinten a [[bodza (növénynemzetség)|bodza]] a legelterjedtebb bokorféle, amelyhez gyakran társul a [[kecskerágó]], a [[galagonya]], a [[sárga cserszömörce|cserszömörce]] vagy a [[húsos som|som]]. A magasra növő fák, a sűrű bokrok sok állatnak adnak búvóhelyet és otthont. A nyílt termőföldeken vagy pusztákon táplálkozó állatok is gyakran a kevésbé háborgatott erdősávokban keresnek nappali menedéket, vagy itt építik meg vackukat, fészküket. A cincérek, poloskák, [[pókok|pókfélék]] mellett érdemes megemlíteni a tölgyesekben fellelhető [[szarvasbogár|szarvasbogarat]], [[Orrszarvúbogár|orrszarvúbogarat]] és a [[hőscincér]]t. Jellemzően a fák oltalmában rak fészket a [[fácán]]; de gyakran ide telepszik a [[búbos banka]], a fürj és a fogoly is. Az énekesmadarak közül rendszeresen a dús cserjésekben költ a [[fülemüle]], a [[vörösbegy]], a [[sárgarigó]], a [[barátposzáta]], az [[ökörszem]], az [[erdei pityer]], a [[fekete rigó]], a szalakóta és több cinegeféle és légykapóféle is. Elsősorban az öreg tölgyesekben tűnik fel a [[nagy fakopáncs|fakopáncs]], a [[zöld küllő|zöld]] és a [[szürke küllő]] valamint a [[fekete harkály]]. A magas mezőszéli fák koronáján rak fészket a puszták legtöbb ragadozómadara is. A laza talajú erdősávokban ássa ki a vackát a [[vörös róka]], a [[borz]], a [[sünfélék|sün]], a [[görény]], a [[menyét]], a [[hermelin]] és a mezei nyúl. A fák között találnak menedéket az őzek és a vaddisznók is.<ref name="Dunakanyar 2000"/><ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|id= ISBN 963-508-490-0|pages= 137,142,143}}</ref>

 

 

 

2004-ben vált védett természeti értékké a Böszörményi út 28 szám alatti telken álló közönséges pagodafa. A fát a ház akkori tulajdonosa, ''Orosz István'', a [[nemzetőrség|lovas nemzetőrség]] századosa ültette az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcot]] követő években az elbukott forradalom emlékére. Ma az Öregek Napközi Otthona működik az épületben.

 

 

=== Éghajlata ===