„Transzponder” változatai közötti eltérés
Szab (vitalap | szerkesztései) Próbalapomon készült (jó sokáig csak állt ott) de mostantól benne a nagy közösben |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. február 22., 09:08-kori változata
A transzponder a repülésben használt radar-válaszjeladó megnevezése, amely név az angol transmit (továbbít, sugároz) és responder (válaszadó) szavak összevonásából származik. Amikor a repülőgépet a radar sugárnyalábja eléri, a transzponder antennája ezt érzékeli és válaszjelet generál, amit a típusának megfelelően több összetevőből építhet fel. Az összeállított adatcsomagot a készülék előlapján beállítható négyszámjegyű kóddal azonosítja[1], majd az antennán keresztül visszasugározza. Ez a folyamat ismétlődik, amíg a transzponder bekapcsolt állapotban van. A visszaküldött jelet dekódolva látják az irányítók a radarképernyőn a megfigyelt gép járulékos információjaként. A repülésben gyakran alkalmazott rövidítések használata miatt ismert még XPDR, XPNDR, TPDR vagy TP néven is.
Kialakítása
Többnyire egy műszerfalba építhető önálló eszköz, ami típusának megfelelően kapcsolódhat a repülőgép egyéb rendszereihez is. Mindegyik változatra jellemző, hogy egyenként négy számot lehet rajta beállítani, úgy, hogy az egyes számok a nyolcas számrendszerből 0-tól 7-ig választhatók. Ez adja a tulajdonképpeni válaszjel azonosító kódját amit a repülős szakma a „squawk” néven ismer. A nyolcas számrendszer használatának egyéb jelentősége nincs, azaz a beállított négyjegyű számot nem szokták átváltani más számrendszerekbe. Azért a nyolcas számrendszerre jellemző intervallum használatos, mert a BCD kódolással előállított fix hosszúságú válaszjelben egyéb más információknak is kell a hely. A transzponderek kialakítására jellemző a működés-kiválasztó kapcsoló és az előlapon található „ident”-gomb, valamint a működést visszajelző jelzőlámpák.[2]A rendszerek tartozéka még a külső antenna és a magasságmérő által jelzett értéket kódoló modul, repülőszakmai nevén „altitude encoder”. Ez utóbbi az A módú transzponder esetében elhagyható, de annak hiányában nem is lesz képes magassági információt visszasugározni. A repülésben alkalmazott transzponderek átlagos adóteljesítménye 100 és 300 Watt közé esik. Általában a korszerűbb, precízebb elektronikájú típusok tudnak nagyobb teljesítménnyel válaszjelet sugározni, ami elősegíti, hogy a változó domborzati viszonyok felett alacsonyabban repülő kisebb gépeket is jól tudja követni az irányító/tájékoztató szolgálat. A földi radarok sűrűbb telepítésével és optimális domborzati elhelyezésével javítható a gépek követhetősége, de még így is szükség van az erős transzponder jelre, hogy folyamatos legyen az adatáramlás. Minél kisebb méretű egy gép, iletve minél kevesebb fémtömeget tartalmaz a felépítménye (szakmai nevén: a sárkánya), annál kisebb radarjelet ad, ezért is szükséges a megfelelő teljesítményű transzponder használata.
Beállítható kódok
A beállítható kódok 0000-tól 7777-ig terjedhenek, ami a nyolcas számrendszer számterének megfelelően 4096 db egyedi kódot jelent. Ebből a tartományból három kiemelt jelentőségű kódot egyezményesen kezel a repülési szakma, amelyeket az alábbi táblázatban gyűjtöttünk össze. Ez a három kód egyezményesen az egész világon ugyanazt jelenti és csak akkor állítják be amikor az kifejezetten szükséges. A 7500 olyannyira kiemelten kezelt kód, hogy beállítása esetén automatikus vészjelző rendszerek lépnek működésbe a földi szolgálatoknál, illetve a hadseregnél, és a kódot használó repülőgép onnantól kiemelt figyelmet kap. A kód prioritásos vészjelző hatása miatt a pilótáknak figyelniük kell, hogy egyéb kódok beállítása során ne is haladjanak át a 7500-ás kódon még érintőlegesen sem[3],mert már ez a rövid idejű esemény is riaszthatja a védelmi szolgálatokat. A korszerűbb nyomógombos típusoknál ez a probléma már megoldottnak tekinthető.
Kód | Jelentés |
---|---|
7500 | Gépeltérítés – ICAO kód, Minden olyan erőszakos esemény ami a pilótát akaratával ellentétes cselekményre készteti. |
7600 | Rádióhiba – ICAO kód, Minden olyan esemény, amely a verbális rádiókommunikációt meghíúsítja. |
7700 | Vészhelyzet – ICAO kód, Minden olyan egyéb esemény, amelyet a repülőgép kapitánya vészhelyzetként értékel. |
A fentiek kiegészítéseként a legtöbb ország saját feltételrendszer alapján egyes kódokat kiemelten kezelhet, amelyek használatát az adott országra érvényes légiügyi szabályok írnak le. Országok átrepülésekor ezeket a szabályokat a pilótáknak nem kell külön-külön ismernie és fejben tartania, mivel a kódok kiosztása az adott ország légiirányításának a feladata és a pilóták csak beállítják azt, amikor arra utasítást kapnak. A helyi repülések esetében pedig a mindenkor érvényes helyi szabályozás mondja meg, hogy milyen kódokat kell használni. Van több olyan kiemelt kód is, amelyet egyezményesen speciális jelentéssel láttak el és a pilóták ennek megfelelően alkalmazzák. A 7000-es kód jelentése például: „itt vagyok, itt repülök”. Ez egy általános, látva-repülési „VFR” szabályok szerinti kód, amelyet még az irányító vagy tájékoztató szolgálattal folytatott beszélgetés előtt állíthat be a pilóta. Az irányítás később egyedi kódot jelölhet ki a gép számára.
Üzemmódok
- A
- C
- S
Jegyzetek
- ↑ A légi irányítástól egyedileg kapott négyjegyű transzponder-kódot a pilóták feladata beállítani, ezzel segítve elő az irányítók munkáját.
- ↑ A digitális változatok esetében ezeket is képernyőkijelzésekkel oldják meg.
- ↑ Ez különösen a mechanikus (forgatógombos) beállítású transzponderek esetén fordulhat elő, mivel az egyes gombok bármelyik irányban szabadon körbeforgathatók.
Források
- Transponder Basics, Tom Rogers