„Unix-rendszerhéj” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Opa (vitalap | szerkesztései)
lektoráltam :)
Opa (vitalap | szerkesztései)
fogalmazások, kiegészítések
1. sor:
[[Kép:Bash screenshot.png|240px|thumb|Egy BASH (Bourne Again Shell) képernyőkép]]
A [[Unix]] [[operációs rendszer]]ben különféle [[parancssor]]i értelmezők működnek, melyeket [[rendszerhéj]]nak vagy angolul [[shell]]nek neveznek. A rendszerhéj összekötő kapocs a rendszer és a felhasználó között, és a modernebb rendszereken grafikus felületek egészítik ezeket ki. Műszakilag a shell egy program a sok közül, különleges jogok nélkül. [[Unix]] alatt a felhasználó több rendszerhéj között is választhat. Néhány unix változaton a rendszerhéj-váltás a „chsh” parancs segítségével történik. A unix rendszerhéj segítségével, mely [[szkriptnyelv]], sok feladatot lehet automatizálni.
A [[Unix]] [[operációs rendszer]]ben különféle parancssori értelmezők működnek, melyeket '''rendszerhéjnak''' vagy angolul '''shellnek''' nevezünk. Ez a rendszerhéj az összekötő kapocs a rendszer magját képező [[kernel]] és a felhasználó között. Az asztali rendszereken ezeket többnyre grafikus felületek egészítik ki. [[Unix]]-típusú rendszerek alatt a felhasználó több rendszerhéj között is választhat, melyek mindegyike rendelkezik egyedi tulajdonságokkal, melyek segítségével bizonyos feladatok könnyebben elvégezhetőek, mint más rendszerhéjakkal. A [[számítógép]]be történő bejelentkezés után a rendszerhéj indítja el az [[operációs rendszer]]nek nélkülözhetetlen folyamatokat és automatikusan induló programokat.
 
A shell programozható az úgynevezett [[bash]] scriptek segítségével. Ez egy speciális parancsnyelv, mely az operációs rendszer által értelmezhető utasításokat tartalmaz, így a klasszikus értelemben vett [[programozási nyelv]]ektől eltérően nincs szükség a kód lefordítására és linkelésére.
== Általános ismeretek ==
 
==A shell általános képességei==
A bejelentkezés után a rendszerhéj indítja el a login folyamatot és indít parancsokat. A parancsokat ezután végrehajtja. A rendszerhéjbe beépített parancsok is vannak, mint pl a „cd”. Más parancsokat a fájlrendszerben keres meg, hogy végrehajthassa őket.
'''Minden unixUnix alapú rendszerben lehetséges:'''
 
* saját parancsok kivitelezése
Minden unix rendszerben lehetséges:
* „wildcard”-ok (speciális illesztések) használata fájlnevekben: *, ?
* parancsok kivitelezése
* „wildcard”-ok használata fájlnevekben: *, ?
* héjprogramok ("szkript"-ek) végrehajtása
* feltételekfeltétels kifejezések (''if'', ''case'') és ciklusok (''while'', ''for'') alkalmazása
* beépített parancsok használata (''cd'', ''read'')
* pszeudo-parancsok létrehozása (''alias'')
* belső változók használata
* a [[környezet]] manipulálása új [[folyamatok]] indítása előtt
* bemenet és kimenet átirányítása
20. sor:
* külső parancsok keresési sorrendjének megadása
 
'''A modernebb rendszerhéjak ezen felül még ezeketaz ismerikalábbi tulajdonságokkal is rendelkeznek:'''
* parancssorszerkesztés (''command line editing'') és kiegészítés (''completion'')
* korábbi parancsok visszakeresése és szerkesztése (''command history'')
* folyamatok megállítása és újraindítása (''Job Control'')
35. sor:
 
==Irodalom==
* Fehér János: ''Héjprogramok, Linux alatti parancsértelmezők 1.0''
* Helmut Herold: ''Linux-Unix-Shells, Bourne-Shell, Korn-Shell, C-Shell, bash, tcsh'' ISBN 3827315115
* Alexander Mayer: ''Shell-Programmierung in Unix'' ISBN 3932311787