„I. Ferenc francia király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
104. sor:
Bár hosszú partvidéke, jó kikötői és számos tengerésze predesztinálta Franciaországot arra, hogy tengeri nagyhatalommá váljon, I. Ferenc elődei csak kisebb tengeri hadműveleteket folytattak, amihez némi francia kalózkodás járult [[Észak-Afrika]] partvidékén. A Földközi-tengerre összpontosító királyok kimaradtak a [[nagy földrajzi felfedezések]] első hullámából, ami hatalmas jövedelmeket hozott a kereskedelem és a gyarmatosítás által [[Spanyolország]]nak és [[Portugália|Portugáliának]]. Ferenc figyelmét az fordította az Újvilág felé, hogy [[1522]]-ben a [[Hernán Cortés]] által V. Károlynak küldött aranyat szállító hajót egy [[dieppe]]-i „magánvállalkozó”, [[Jean Ango]] egyik hajója kifosztotta. Ango, aki mintegy 70 hajónak parancsolt, korábban [[Lisszabon]]t is blokáddal fenyegette, rákényszerítve a portugál uralkodót arra, hogy fizessen neki; emberei pedig jártak már [[Indonézia|Indonéziában]] és [[Dél-Amerika]] partjainál is.
Ango, aki Ferenc testvérével, Marguerite-tel ápolt jó viszonyt, királyi támogatással több felfedező expedíciót indíthatott, melyek célja legfőképpen az [[északnyugati átjáró]] meglelése volt [[India]] felé. [[1524]]-ben [[Giovanni da Verrazano]], aki Ango embereként [[1508]]-ban valószínűleg már járt [[Új_Fundland|Újfundland]] partjainál, végigkutatta [[Észak-Amerika]] keleti partvidékét a [[Hudson (folyó)|Hudson]] torkolatától körülbelül [[Dél-Karolina|Dél-Karolináig]]. (Érdekesség, hogy a későbbi [[New York]] öblét ő nevezte el először, és a királyi ház iránti tiszteletből a [[Nouvelle-Angoulême]] (Új-Angoulême) névvel illette.)
A következő fontosabb expedíció [[1534]]-ben indult [[Lisieux]] püspöke, Jean Le Veneur ajánlásával a [[Saint-Malo|Saint Maló]]-i [[Jacques Cartier]]-val az élen. Miután Cartier birtokba vette [[Gaspé]] partvidékét, hazatért Franciaországba, ahonnan 1535-ben immár három hajó élén vágott az Atlanti-óceánnak. Ezúttal a [[Szent Lőrinc-folyó]] torkolatához érkezett, melyen felhajózva megalapította Sainte-Croix-t („Szent Kereszt”, [[Québec (település)|Québec]] elődje), és feljebb elnevezett egy dombot ''Mont Royal''nak („Királyi hegy”, [[Montréal]] elődje). Québecben volt kénytelen áttelelni, majd [[1536]]-ban hazatért. Ferenc pénzhiány miatt egy ideig nem tudott új expedíciót indítani, így Cartier csak [[1541]]-ben indulhatott vissza, ezúttal öt hajóval. Ferenc az erődítésekben jártas [[languedoc]]i [[Jean-François de La Rocque de Roberval]]t nevezte ki „Új-Franciaország” ''(Nouvelle France)'' – [[Kanada]] elődje – alkirályának. A vállalkozás azonban csődöt mondott, a telepesek készletei elfogytak, ráadásul az őslakosok is ellenségesnek bizonyultak, így az [[Ottawa (folyó)|Ottawa]] folyó és a [[Davis-szoros]] felfedezését követően a franciák elhagyták telepeiket, és [[1543]]-ban végleg hazatértek. Új-Franciaország gyarmatosítását csak a [[17. század]] elején kezdték meg újra.
| |||