„Buda ostroma (1849)” változatai közötti eltérés

==Kiürítés és elfoglalás==

===Buda védelmének kérdése===

A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] során a [[móri ütközet]]ben [[Perczel Mór]] hadteste katasztrofális vereséget szenvedett a [[Josip Jelačić|Jellasics]] vezette cs. kir. csapatoktól, és ezzel a főváros vonalának – a Duna felső szakaszának – védelmét a magyar hadvezetés tarthatatlannak ítélte. [[Vetter Antal]] és [[Klapka György]] által 1848. december 31-én felterjesztett, téli hadjárat második szakaszára vonatkozó haditervvel egyedül Perczel Mór nem értett egyet, aki szerint Buda télen „kissé jó védelem mellett” bevehetetlen – ezért még január 1-jén javasolta [[Kossuth Lajos|Kossuth]]nak minden erő Budán és Pesten való összpontosítását. Egyetlen, súlyos csatavesztéssel nemrég parancsnoki renoméját vesztett tábornok szavára azonban nem hallgattak, ami érthető is volt – a túlerő igencsak nyomasztónak látszott, a visszavonulás és vereségek kimerítették és demoralizálták a csapatokat, akiknek a felkészültségével is akadtak gondok.

 

[[Fájl:HentziLitho.jpg|bélyegkép|jobbra|230px| [[Heinrich Hentzi]], a vár védőinek vezére. A döntő roham során halálos sebet kap.]]

[[Fájl:Hentzi halála 1849.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|[[Heinrich Hentzi|Hentzi]] halála (egykorú rajz)]]

A döntő roham május 21-én hajnali három órakor indult, miután valamennyi löveg össztüzet adott a várra. A rés ellen az I. hadtest csapatai indultak támadásba, a II. hadtest délről, a III. hadtest északról támadott, Kmety pedig a vízvédművet foglalta el. A támadás nehezen indult, de később a magyarok sikeresen behatoltak a várba. Hamarosan elfoglalták a Ceccopieri-zászlóalj védte várkertet, de miután az ellenük harcoló magyarok erősítést kaptak, az olasz katonák rögvest megadták magukat. A vár reggel hétkor már az ostromlók kezén volt és Hentzi is elesett a védelem során. Az összecsapásban 368 magyar lelte halálát, és kb. 700-an sebesültek meg.