„Artúr király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Kelta mitológia}}
'''Artúr király''' (angolosan ''Arthur'', latinosan ''Artus'', több jelentése közül talán a „gondterhelt lélek” a megfelelő) [[britonok|briton]] király, aki – amennyiben létező személy volt – az [[5. század]] végén, illetve a [[6. század]] elején uralkodott (kb. [[496]] - [[537]])<ref>[http://fabpedigree.com/s008/f041520.htm The pedigree of Arthur (High-King) of Britain]</ref>.
 
Ma ismert alakját [[Geoffrey of Monmouth | Galfredus de Monmouth]] ''Historia Raegum Britanniae'' c. művéből ismerjük a róla szóló legendát., Galfredus (Angolul Geoffrey of Monmouth) korábbi történelmi anyagot és mondákat gyűjtött össze és kikerekítette őket. A britek régi krónikásai, mint az 512-ben meghalt [[szent Gildas|Gildas]] Artúr legfontosabb győztes csatájáról ír. A [[735]] előtt alkotó [[Beda Venerabilis]] nem említi, de ő csak az angolszászok viselt dolgairől ír, így nem meglepő . A [[10. század|10]]-[[11. század]]iak már tudnak róla, de Galfredus az első, aki a teljes [[Artúr-mondakör|mondakört]] az utókorra hagyja.
 
Történelmi kutatások megállapították, hogy Artúr abban az időben tevékenykedett, mikor a római légiók kivonultak Britanniából Itália és a többi provincia védelmére. Egy (nem nayon alátámosztott elmélet szerint), a rómaiak szarmata származású nehézlovasságot is alkalmaztak csatáikban kisebb létszámban, a pendragon vörös sárkánya eredetileg szarmata jelkép volt.{{forr}} A briteket ekkor a [[piktek]] és [[skótok]] tartották rettegésben, a britek erre behívták az [[Elba (folyó)|Elba]] torkolatánál tanyázó [[angolszászok]]at. A segítőkből azonban elnyomók lettek, és a britek kivonultak a mai [[Bretagne|Bretagne-félsziget]]re. Ezek a harcok 500 körül folytak, John Rhys pedig megállapította, hogy ekkor valóban létezett egy ''Arthur'' nevű brit vezér, aki [[520]]-ban az angolszászokkal vívott csatában hősiesen küzdve esett el. A Bretagne-ba kivonult britek az ő alakja köré szőtték [[vándormonda|mondáikat]].
 
Artúr a történelemben keresztény király, aki a pogány angol,szász illetve jüt törzsek ellen harcolt, és döntő győzelmet aratott felettük a Mons Badonicus-i csatában, talán 490-ben. <ref>Philips G, Keatman M. ''Arthur, the True Story.'' Arrow, London, 1993</ref>
 
Artúr alakja e mondák alapján úgy szerepel, mint a várva várt uralkodó, aki a [[kelták]] elnyomatását megszünteti, s egész Britanniát kelta uralom alá hajtja. A mondák olyan széles körben terjedtek el, hogy Artúrból időközben a [[lovag]]ok előképe vált, a férfias hűség, a vezér megtestesítője. A fejedelmi ideál megtestesítőjévé csak később vált. A mondák feltűnő hasonlóságot mutatnak Gwydion vagy Odin fuckyeah.
 
jhkgzkhjklglj
 
=== Kora Középkori források ===
Több kora középkori forrás említi Artúrt, de csak nagyon szűkszavúan. Például a ''Historia Brittonum ''<ref>http://www.gutenberg.org/files/1972/1972-h/1972-h.htm</ref> (Britonok történelme) melyet Nennius írt 830 körül. A legfontosabb források Artúrral kapcsolatban a következők: Az emített briton Nennius, az ''Annales Cambriae ''<ref>http://www.britannia.com/history/docs/annales.html</ref>'' ''(Velszi Évkönyvek), Szent Gildász ''De excidiu et conquestu Britanniae''<ref>http://www.kmatthews.org.uk/history/gildas/gildas1.html</ref>'' ''és egyes szentek életeiben.