„Auschwitzi koncentrációs tábor” változatai közötti eltérés

A háború után a tábor az [[NKVD]] börtöne volt, bár a legtöbben 1945-ben és később úgy emlékeznek, hogy a tábort éveken keresztül nem tartották karban. A ''Buna Werké''-t a lengyel állam vette át, és a régió vegyiparának alapja lett.

Később a lengyel kormány döntést hozott Auschwitz I. restaurálásáról, majd a nemzetiszocializmus áldozatainak múzeumává alakították át; Auschwitz II-t, ahol az épületek tönkrementek, konzerválták, de nem restaurálták. Jelenleg az Auschwitz I. múzeum különböző korok elemeit egységes egésszé összegezi:, például az Auschwitz I. gázkamráját (mely a háború vége óta nem létezik) restaurálták, és a kerítést áthelyezték (mivel az épület a háború után készült el, de a múzeum létesítése előtt). Mindazonáltal legtöbb esetben a történeti tényektől való eltérés kismértékű és jól láthatóan jelezve van.

[[Fájl:Auschwitzruins.jpg|bélyegkép|400px|jobbra|UNESCO világörökség része – romok Birkenauban, 2002.]]

1979-ben az újonnan megválasztott lengyel pápa, [[II. János Pál]] Auschwitz földjén celebrált misét 500 000 ezer embernek. Miután a pápa bejelentette, hogy [[Edith Stein]] boldoggá avatását tervezik, katolikusok keresztet állítottak a mellett a 2. bunker mellett, ahol elgázosították. Röviddel ezután egy [[Dávid-csillag]] jelent meg itt, ez az egyházi szimbólumok elburjánzásához vezetett, alkalomadtán ezeket eltávolították.

1984-ben [[karmeliták|karmelita]] apácák zárdát nyitottak Auschwitz I. közelében. Miután egyes zsidó csoportok felszólították őket a zárda megszüntetésére, a katolikus egyház ebbe 1987-ben beleegyezett. Egy évvel később a karmeliták az 1979-es mise 8 méter magas keresztjét állították a 11. blokkon kívülre, alig láthatóan a táborból. Ez újra egyes zsidó csoportok tiltakozását vonta maga után, akik azt mondták, hogy főleg zsidókat öltek meg Auschwitzban, és követelték, hogy távolítsanak el minden vallási szimbólumot erről a helyről. Egyes katolikusok kijelentették, hogy az Auschwitz I-ben megölt emberek zöme katolikus lengyel volt. A katolikus egyház 1989-ben azt mondta a karmelitáknak, hogy távolítsanak el mindent, de 1993-ig a nagy keresztet nem mozdították el. 1998-ban többszöri felszólítás után, hogy vigyék el a keresztet, helyi aktivisták 300 kisebb keresztet állítottak fel a nagy közelében, ez újabb tiltakozási hullámot váltott ki. Végül a lengyel katolikus egyház és a lengyel kormány megegyezett: a kisebb kereszteket 1999-ben eltávolították, de a nagy, pápai kereszt maradt.

2005-ben az [[Európai Parlament]] a tábor felszabadulásának évfordulójáról egy perces némasággalnéma csenddel és az alábbi határozattal emlékezett meg:

<blockquote>„2005. január 27-e, Auschwitz-Birkenau, a náci Németország megsemmisítő tábora – ahol 1,5 millió [[zsidók|zsidó]], [[romák|roma]], [[lengyelek|lengyel]] és [[oroszok|orosz]] embert és számos más nemzet foglyait, valamint [[homoszexualitás|homoszexuálisokat]] öltek meg – felszabadulásának hatvanadik évfordulója nemcsak az európai polgárok számára fontos alkalom, hogy emlékezzenek és ítéletet mondjanak a holokauszt borzalmaira és tragédiájára, hanem arra is, hogy nyugtalanítóan nő az antiszemitizmus, és különösen az antiszemita incidensek száma Európában, és hogy újra okuljon abból a növekvő veszélyből, hogy áldozatul eshetnek emberek faji, nemzetiségi, vallási, szociális helyzeti, politikai vagy szexuális hovatartozásuk miatt.”</blockquote>