„Kelet-Közép-Európa” változatai közötti eltérés

'''Kelet-Közép-Európa''' [[Közép-Európa]] keleti felét, a [[Németország]] és [[Oroszországkeleti szláv nyelvek|keleti szláv]] nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti. Többféle értelmezése létezik, földrajzi, politikai, kulturális szempontok alapján, de többnyire a közép-európai volt szocialista országokat értik alatta.{{forr}}

A legszűkebb értelmezés szerint Kelet-Közép-Európa [[Lengyelország]]ot, [[Csehország]]ot, [[Szlovákia|Szlovákiát]] és [[Magyarország]]ot, azaz a [[Visegrádi Együttműködés|visegrádi országokat]] jelenti. Mellettük gyakran idesorolják [[Szlovénia|Szlovéniát]] is, bár egyes felosztások szerint – osztrák tartományi múltja és alpesi fekvése miatt – Nyugat-Közép-Európához tartozik, illetve ritkábban – jugoszláv utódállamként – Délkelet-Európa országai között is említik. [[Románia|Romániát]] és [[Horvátország]]ot is szokás kelet-közép-európai országnak tekinteni, bár előbbinek a [[Kárpátok]]on kívüli területei inkább [[Délkelet-Európa|Délkelet]]- vagy Kelet-Európához sorolhatók, utóbbinak pedig a [[Száva|Szávától]] délre eső területei Délkelet-Európához tartoznak. Időnként a térség országai között említik még [[Litvánia|Litvániát]] is, amely más felosztások szerint a többi [[balti államokországok|balti államország]]malgal együtt [[Észak-Európa]] része.

Néhány országnak bizonyos részei sorolhatók Kelet-Közép-Európához: a délkelet-európai [[Szerbia|Szerbiából]] a [[Vajdaság]], a kelet-európai [[Ukrajna|Ukrajnából]] [[Kárpátalja]], [[Bukovina]] és Kelet-[[Galícia]], Oroszországból a [[Kalinyingrádi terület]], [[Fehéroroszország]]ból a [[hrodnai terület|hrodnai]] és a [[breszti terület]], az észak-európai [[Lettország]]nak a déli fele.

Kulturális és történelmi értelemben Kelet-Közép-Európának tekintik azokat az országokat, amelyek az [[Elba (folyó)|Elbától]] keletre találhatók, de a nyugati kultúrkörhöz tartoznak (a katolikus, illetve kisebb részben a protestáns kereszténység terjedt el). Ez az értelmezés elsősorban az ortodox kelet-európai és balkáni országoktól különíti el a régiót. Ebben az esetben a visegrádi országokon és Szlovénián túl ide sorolandó Horvátország, valamint a három balti állam: [[Észtország]], [[Lettország]], Litvánia, ugyanakkor nem tartozik ide Románia. Ebben az értelemben használatos, bár kissé szokatlan elnevezés a ''Nyugat-Kelet-Európa'', illetve „kompországok” néven is emlegetik ezeket az államokat. Időnként [[Ausztria|Ausztriát]] és Németország keleti tartományait is ide sorolják.

Más történelmi és politikai szempontok szerint azokat az országokat sorolják ide, amelyekben a második világháborút követően épültek ki a szocialista rendszerek, tehát az 1940-ben megszállt balti államokatországokat, az egykori [[NDK]]-t, valamint – Görögország és Törökország kivételével – Délkelet-Európa országait is. Ez az értelmezés, amely közel áll a [[Közép- és Kelet-Európa]] fogalomhoz, főképp a volt Szovjetuniótól kívánja elkülöníteni az említett országokat.

Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami szó szerint Kelet-Európa középső részét jelentené, de elterjedt értelmezésében inkább a Közép- és Kelet-Európa elnevezés slendriánul használtleegyszerűsített alakjának tekinthető.