„Kromoszóma” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(belső linkek frissítése)
A [[sejt]] [[genetika]]i információit hordozó [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] általában '''kromoszómának''' nevezett makromolekulákba van csomagolva.
 
A '''kromoszóma''' (a görög ''chroma''=színes és ''soma''=test szavakból) egy hosszú DNS [[molekula]], mely számos [[gén]]t, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Az [[eukarióták]] kromoszómáiban a nem kondenzált DNS a [[sejtmag]]ban [[hiszton]] [[fehérje|fehérjékkel]] alkotott szerkezetben található, melyet [[kromatin]]nak nevezünk. A [[mitózis]] (sejtosztódás) alatt a kromoszómák kondenzálódnak, ilyenkor metafázisos jelzővel írjuk le őket. Ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként [[fénymikroszkóp]]pal. Minden kromoszóma két karral, egy röviddel – ''p kar'', a ''petit'' ’kicsi’ francia szóból – és egy hosszúval – ''q kar'', követve a p-t betűrendben – rendelkezik. A [[prokarióták]]ban nem található [[sejtmag]]ot vagy [[hiszton]] fehérjét.fehérje A relaxált (más néven kitekeredett) állapotában, a DNS-en [[Transzkripció (biológia)|transzkripció]] (RNS átírás), szabályozó folyamatok vagy [[replikáció]] (DNS megkettőződés) mehetnek végbe.
A '''kromoszómákat''' először [[Karl Wilhelm von Nägeli]] figyelte meg [[1842]]-ben, részleteiben pedig [[1882]]-ben vizsgálta meg [[Walther Flemming]]. [[1910]]-ben [[Thomas Hunt Morgan]] bebizonyította, hogy a kromoszómák [[gén]]eket hordoznak.
Névtelen felhasználó