„Gyálarét” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

 

A mai Gyálarét területén már a [[kőkor]]ban is éltek emberek. Az [[1960]]-as (más források szerint az [[1970]]-es) években a szegedi [[Móra Ferenc Múzeum]] munkatársai ásatásokat folytattak [[Lúdvár]]on, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak.<ref>A tudomány mai állása szerint a magyarországi s ezzel a Kárpát-medencei újkőkor ([[neolitikum]]) kezdetét, a korai újkőkort az Alföldön a Körös (Criš)-[[Starčevo kultúra]] megjelenése képviseli. C-14 dátuma az egyik korai telephely, ''Gyálarét-Szilágyi'' major mintája alapján 7090 ± 80 BP. A korszak korai, „népi” alapja a helyi mezolitikus előnép és a Körös-Starčevo kultúra népessége. Az újonnan kialakult egység kb. 500 évig létezhetett. Magyarország a XX. sz-ban. [{{MEK|02100/02185/html/1320.html}} Ősrégészet]</ref> A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 20. o.]</ref> Többek között előkerült egy 4&nbsp;cm-es [[termékenység-szobor]] is, mely a kutatóktól a [[Lúdvári Vénusz]]<ref>[[Trogmayer Ottó]], ''Élet és Tudomány'', 1977. november 18., 1471-1472 o.</ref> nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi [[Tornyai János Múzeum]]ban látható.

===Orvosi rendelő===

 

 

===Művelődési Ház===

==Természeti értékek==

===Gyálai Holt-Tisza===

* hossza 18,66&nbsp;km

* átlagos szélessége 86 m

* átlagos mélysége 3 m

* víztérfogata 4,8 millió m³

 

Érdekesség, hogy miután beleengedték a Tiszát az új, 7,7&nbsp;km hosszú mederbe, nem kezdett el folyni a Duna felé, ezért újra kellett ásni a medret.

 

{{Szeged városrészei}}

{{DEFAULTSORT:Gyalaret}}

[[Kategória:Szeged városrészei]]