„Nádasd nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
a dőlt zárójel AWB |
||
8. sor:
A [[honfoglalás]] időszakában az államszervezet törzsekből és nemzetségekből, a nemzetségek pedig ágakból és nagycsaládokból álltak. Honfoglaláskori művében [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Konstantin bizánci császár]] hét plusz egy törzset, krónikáinkban: [[Anonymus]] hét törzset, [[Kézai Simon]] hét törzset és száznyolc nemzetséget, a [[Pozsonyi-krónika]] – Konstantinnal egyezően – hét plusz egy törzset, [[Thuróczi János]] pedig száznyolc nemzetséget említ.<ref name="Nemzetségek 1." />
A ''tribus''<ref group=m>''tribus'': törzs - a nemzetségeket összefogó nagyobb rendszertani csoport</ref> illetve ''genus''<ref group=m>''genus'': nem, nemzetség - a családok és a törzsek közötti rendszertani egység</ref> szóval jellemezhető honfoglaló nemzetségek számának alátámasztására a korabeli oklevelek átvizsgálása útján történtek próbálkozások. A 14. század közepéig megjelent oklevelek átvizsgálása a nemzetségek számát 180 körülire teszi – kiegészülve a mintegy 27-30 idegen eredetű
A ''de genere'' és a ''de generationibus''<ref group=m>''de generationibus'': ágakból származó</ref> jelzők használatát a honfoglaló nemzetségeknél az ősfoglalású földdel való rendelkezés joga alapozta meg. Az ilyen nemzetségek a nemzetség közös telepét, az ország első felosztásakor elfoglalt – ősfoglalású – területét örökös joggal
A magyar törzsi és nemzetségi rendszer a hadszervezésben és a közjogi élet többi ágaiban is alapul szolgált. A vármegye-rendszer bevezetésével a nemzetségek politikai érvénye elveszett, megszűntek azok közjogilag is alkotó elemei lenni az országnak. Az ősi jogot, ősi birtokot és ezekkel együtt a nemzetségi nevet és címet egyes ágak, vagy éppen csak egyes személyek örökölték. A nemzetségek megszűntek létezni, helyüket a kiváltságolt családok foglalták el.<ref name="Nemzetségek 3.">{{cite journal | last=Nagy | first=Gyula | title=A magyar nemzetségekről, Második közlemény | journal=Századok, 1. Füzet | year=1870 | pages=688-706}}</ref>
30. sor:
A vizsgálatok szerint magyar és [[Kabarok|kabar]] törzsneveket tartalmazó települések heterogén csoportokat képeznek, törzsneveink mintegy kétharmada a legalább öt törzsi helynevet tartalmazó csoportokban található. Olyan csoport, amelyikben minden törzsnévhez köthető településnév előfordulna, nem található, a ''Nyék'', ''Megyer'' és ''Keszi'' csak a kisebb csoportokból maradt ki. A csoportokban egyik törzsnév dominanciája sem mutatható ki, a törzsneveket tartalmazó helységek maximális távolsága 15 km. Ezekben a csoportokban a segédnépekhez köthető helynevek csak egyharmada található, kétharmad részük ezeken a csoportokon kívül helyezkedik el.<ref name="Nemzetségek 4.">{{cite journal | last=Török | first=Sándor | title=Mi volt a neve a három kabar törzsnek? | journal=Századok, 5. Szám | year=1982 | pages=986-1059}}</ref>
A Nádasd nemzetség
A történelmi Magyarország területén 35 „Nádas”- nevű település mutatható ki. Az elnevezések nem a nádas helyekre utalnak: „''Nádasd pl. épen a Sárréten nincs; ellenben a hegyek között, a hol a nád ritka, gyakran előfordul.''”<ref>{{cite journal | last=Karácsonyi | first=János |authorlink= Karácsonyi János | title=A khazar nemzet nevéről | journal=Századok, II. Füzet | year=1908 | pages=97}}</ref> Elhelyezkedésüket tekintve – valószínűleg határvédelmi szerepük miatt – az ország peremkerületén találhatók. Ezen települések egyharmad része (12 település) olyan csoportba esik, amelyben 2-4 törzsi
A segéd vagy csatlakozott népek közé sorolt – kíséreti nemzetségek – Nádasd nemzetség vezető rétege a [[Vasvár]] környéki [[Nádasd]] területén telepedett le.<ref name="Nemzetségek 5.">{{cite journal | last=Herényi | first=István | title=A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfői | journal=Századok, 1. Szám | year=1982 | pages=62-920}}</ref> Ezen vas megyei településhez legközelebb eső (15 km) szomszédos törzsnevű település a ''Gyarmat'' tözsnévhez tartozik.<ref name="Nemzetségek 4." />
90. sor:
*** '''''Péter''''' (1292-1297)
A nemzetség ezen ága nevét a Vasvár melletti [[Gersekarát|Gerséről]] (ekkor még:''Gelse)''
Gelsei László felesége a későbbi [[országbíró]], [[Köcski Sándor]] nővére volt. A település ezen zavaros időszakban a [[Németújváriak]] tartományúri befolyása alá tartozott. A vérontásra a tartományúri befolyás alóli nyílt átállás – Köcski Sándor, Gelsei László és Dénes; Köcski Sándor 1318-ban már [[Pannonhalma|szentmártoni]] várnagy – miatt került sor. Annak, hogy a tragikus esemény után a birtokok nem Márk fiára, Pethőre szálltak, egyetlen oka lehet - mégpedig az, hogy Pethő családja ekkor még nem állt a király oldalán. Így pár évvel később az ág birtokait [[Magyar Pál (várnagy)|Magyar Pál]] gimesi várnagy kapta meg királyi adományként. 1324-ben a birtokokba való beiktatáskor ''Márk fia Pethő'' ellentmondással élt, de a király elé idézve ellentmondását jobbnak látta visszavonni.<ref>Nagy I. - Véghely D. - Nagy Gy. : Zala vármegye története. Oklevéltár I./129.</ref>
134. sor:
*******{{-}}
A nemzetség ezen ága nevét az elsőként ismert személyéről ''Petenad''-ról kapta. ''Petenad'' említése először ''Csák Demeter'' <ref group=m>lásd: [[Boldog Csák Móric]]</ref> országbíró 1233 évi ítéletlevelében szerepel. Az oklevél a Nádasd nemzetségbeliek közötti – ''Nadast'' illetve ''Nadost'' falu negyedrészét érintő, előzetesen ''pristaldált''<ref group=m>A ''pristaldus'' (hiteles tanuvallomásúnak tekintett királyi megbízott) által lefolytatott eljárás. lásd: [[poroszló]]</ref> – vita ügyében hozott ítéletet tartalmazza.<ref>Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VII./19.</ref> ''Petenad'' a későbbiekben már ''Petened'' néven szerepel. <ref group=m>A [[Karácsonyi János]] által leggyakoribbnak tekintett „Pethenegh” névalak – Petenegy vagy Peteneg – nem lelhető fel. Karácsonyi szerint Petenegy 1229-ben, majd pedig 1230-ban is vásárolt Körmend közeli falvakat.</ref> ''Petenad'' – 1233-ban [[szerviens|''serviens regis'']] – leszármazottai, főként ''Varaszló'' és ''István'' vásárlásokkal és cserékkel birtokaikat Nádasdra és [[Szécsénykút|Petáncra]] <ref group=m>Karácsonyi János szerint a [[Mura]] melléki Petáncot
Az először ispáni megbízást kapott ''András'' unokájától, ''László'' erdélyi alvajdától és feleségétől ''Sankfalvi Katalintól'' származtatható a nemzetség ''Nádasdy de Nádasd''-ként ismert ága. Ezen ág a későbbiekben jelentős befolyásra tett szert, kiemelkedő tagjainak élete történelemalakító tényezővé vált. A ''Nádasdy de Nádasd'' ágnak valószínűleg még ma is élnek leszármazottai.
| |||