„Vasfűfélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a AWB
Nyiffibot (vitalap | szerkesztései)
a dőlt zárójel AWB
44. sor:
''Tamonea''<br />
''Urbania''<br />
[[Vasfű]] (''(Verbena)'')<br />
''Verbenoxylum''<br />
''Xeroaloysia''<br />
50. sor:
}}
 
A '''vasfűfélék''' vagy '''verbénafélék''' (''(Verbenaceae)'') az [[ajakosvirágúak]] (''(Lamiales)'') [[rend (rendszertan)|rendjének]] egyik családja, amely korábban 75 nemzetséget és mintegy 2600–3000 fajt számlált, de az [[Angiosperm Phylogeny Group|APG]] redukálta ezeket a számokat. Sok nemzetség – ''Amasonia'', ''Callicarpa'', [[kékszakáll]] (''(Caryopteris)''), [[végzetcserje]] (''(Clerodendrum)''), ''Congea'', ''Cornutia'', ''Garrettia'', ''Gmelina'', ''Holmskioldia'', ''Hymenopyramis'', ''Oxera'', ''Premna'', ''Schnabelia'', ''Sphenodesme'', ''Symphorema'', [[tíkfa]] (''(Tectona)''), ''Tsoongia'', [[barátcserje]] (''(Vitex)'') – átkerült az [[árvacsalánfélék]]hez, az ''Avicennia'' a [[medvekörömfélék]]hez <ref>[http://www.mobot.org/MOBOT/Research/APWeb/orders/Lamialesweb.htm#Verbenaceae Az APG álláspontja a ''Lamiales'' rend családjaival kapcsolatosan. (angol)(html) Hozzáférés: 2012.09.19.]</ref>, a ''Coelonema'' a [[rutafélék]]hez, egyes nemzetségekről pedig kiderült, hogy fajaik a család más nemzetségeibe sorolhatók.
 
== Származásuk, élőhelyük ==
 
Legtöbb fajuk Délkelet-Ázsiában, illetve Közép- és Dél-Amerikában trópusi-szubtrópusi éghajlaton él; a mérsékelt övbe csak kevés terjedt át. Egyetlen, hazánkban vadon is élő fajuk a [[vasfű]] nemzetségbe tartozó [[közönséges vasfű]] (''(Verbena officinalis)''), aminek virágos hajtásait népi gyógyszerként keserűanyagként és vizelethajtásra használták.
 
== Tulajdonságaik ==
60. sor:
[[Lágyszárú]]ak, cserjék, fák vagy liánok. Pálhalevél nélküli leveleik általában keresztben átellenesek. Kétivarú virágaik kissé [[zigomorf]]ok, gyakran kétajkúak, csészéjük és pártájuk is forrt, kettő, négy vagy öt porzóval (utóbbi két esetben közülük kettő hosszabb; ezek az ún. főporzók). A pártacső gyakran hosszú, a pártacimpák egyszerűek vagy kicsípett csúcsúak. A legalább a tövén összeforrt, 4-5 tagú virágtakaró fürtös vagy bogas. [[Termés]]ük csonthéjas vagy négy részterméskére hasadó makkocska.
 
Ismertebb nemzetségük a ''[[Lantana]]'' és a [[vasfű]] (''(Verbena)'').
 
== Hasznosításuk, jelentőségük ==
 
A család számos faját – pl. [[sétányrózsa|sétányrózsát]] (''(Lantana camara)'') – dísznövényként termesztik. Más fajokat illóolaj-tartalmuk miatt fűszer-, illetve gyógynövényként hasznosítanak.
 
== Források ==