„Jövevényszó” változatai közötti eltérés

a
(új hivatkozás hozzáadva)
== Viszonyuk a szókészlet egyéb elemeihez ==
 
A jövevényszavakat a [[Szókincs|szókészlet]] alábbi rétegeitől kell megkülönböztetni: az ősi (alapnyelvi eredetű) szavaktól, a belső keletkezésű szavaktól, a [[tükörszó|tükörszavaktól]], az [[idegen szó|idegen szavaktól]], a [[vándorszó|vándorszavaktól]] és a [[nemzetközi szó|nemzetközi szavaktól]], bár a két utóbbit néha a jövevényszó alá sorolják. (Az idegen szó és a jövevényszó közös megnevezése a ''kölcsönszó.'') Ezek közül leginkább az idegen szavaktól való megkülönböztetés okozhat gondot. Erről bővebben lásd a [[#Helyesírási vonatkozások|Helyesírás]] című részt.
 
Jövevényszónak tekintjük azokat a szavakat is, amelyek nem egyenesen az alapnyelvből erednek, még ha rokon nyelvűek is. A határvonalat a nyelv önállósulása, a rokon nyelvektől való szétválás alkotja; ennek időpontját a legújabb kutatások a magyarnál i. e. 1000-re teszik. Ezt követően vette át a magyar például a rokon permi nyelvekből a "tíz" jelentésű ''-nc'' elemet (amely a ''kilenc, harminc'' szavakban található), valamint a ''kenyér'' és az ''ezüst'' szót, amelyek tehát uráli eredetűek, mégis jövevényszavak.