„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

10 933 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
aktualizálások, görög katolikus szempontok beiktatása, történeti rész kibővítése
(→‎Mai római katolikus egyházmegyék Magyarországon: 2015.03.20. bejelentett pápai döntés értelmében.)
(aktualizálások, görög katolikus szempontok beiktatása, történeti rész kibővítése)
=== Helye az egyházszervezetben ===
 
A katolikus egyház három alapvető egyházkormányzati szintje – felülről lefelé haladva – a világegyház (vezetője a [[pápa (egyházfő)|pápa]]), az egyházmegye (vezetője a [[püspök]]) és a [[plébánia]] (vezetője a [[plébános]], a [[Keleti katolikus egyházak|bizánci rítusú]] egyházmegyékben ''parókus''). Elsődlegesen ezeken keresztül történik az egyház irányítása, ezek vezetőinek van valódi és saját egyházkormányzati hatalma ([[iurisdictio]]). Minden ezek közötti, alá-, fölé- vagy mellérendelt szint csak másodlagos, gyakran nem feltétlenül kell léteznie (például a püspök nem köteles egyházmegyéjében főesperességeket létrehozni, csak ha lelkipásztori vagy szervezési okból indokoltnak látja), vagy ideiglenes (például a plébániák létesítését szűkebb jogkörű lelkészségek illetve missziós állomások létrehozása előzheti meg), illetve hatásköre korlátozottabb (például az érseknek – a pápával ellentétben – nincs közvetlen beavatkozási joga az egyháztartományába tartozó egyházmegyék püspökeinek intézkedéseibe).
 
Mindazonáltal általában több egyházmegye egy [[egyháztartomány]]t (érseki tartomány, a bizánci rítusú egyházmegyék esetében ''metropólia'') alkot. Ennek vezetője az [[érsek]] (bizánci rítusban a ''metropolita''), akinek saját egyházmegyéje a ''főegyházmegye'' címet viseli. (Az érseki rang székhez és nem személyhez kötött, tehát a főegyházmegyék irányítására szóló püspöki kinevezés egyben mindig érseki kinevezés is.)
 
Vannak az egyházmegyével azonos szintű olyan egyházkormányzati egységek is, amelyeknek ordináriusa (vezetője) korlátozottabb joghatósággal rendelkezik, állandóságuk vagy önállóságuk nem olyan erős. Ilyenek például a [[területi apátság|területi]] [[apát]]ság, az [[apostoli adminisztratúra]], az [[apostoli exarchátus]] stb. Az egyházszervezet leírásakor gyakran ezeket is az egyházmegyék között sorolják fel.
 
A katolikus egyházmegyék kisebb egységei a [[főesperesség]]ek, melyek [[espereskerület|esperességekre]] vagy ''esperesi kerületekre'' tagolódnak tovább. (Az esperesi hivatal személyhez és nem székhez kötött, tehát bár az egyes esperességek gyakran – noha nem feltétlenül – hagyományos székhelyükről vannak elnevezve, de az erre a plébániára szóló plébánosi kinevezés még nem jelent automatikusan esperesi kinevezést is; lehetséges, hogy az esperesesperesi kinevezést a kerület egy másik plébániaplébániájának plébánosa kapja.) Az esperességek alatti szinten, azok alkotórészeként található a katolikus egyházkormányzat legkisebb egysége,és alegalapvetőbb plébánia;egységei, a plébániák rendszeretalálhatók, melyeknek hálózata az egész Földet behálózzalefedi.
 
Az egyházmegyék felállítása (létrehozása), megszüntetése, összevonása, átalakítása, érseki székek illetve tartományok létrehozása és minden hasonló intézkedés – ugyanúgy, mint a püspökök kinevezése – egyedül a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]]nek fenntartott jog, és pápai bullával történik. Egyes országokban – így valaha a [[Habsburg Birodalom]]ban és az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] is – az uralkodó e jogok egy részét magának tartotta fenn. Így például [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] számos egyházmegyét alapított. Ezek az alapítások azonban egyházjogilag csak a pápa megerősítő bullájával váltak érvényessé.
 
=== Hatásköre ===
 
A püspökség kormányzata alá tartoznak a területén levő egyházi intézmények, szervezetek, mindenekelőtt a [[plébánia|plébániák]] (a bizánci rítusú egyházmegyékben ''parókiák'').
 
=== Története Magyarországon ===
 
Magyarországon [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az első püspökségeket a [[vármegye]]rendszerrel párhuzamosan. Akkoriban több vármegye osztozott egy püspökség területén úgy, hogy a külső határaik egybeestek. Egy-egy vármegye területe alkotott egy esperességet. Idővel ezek főesperességekké váltak, amelyeken belül több kisebb területű esperességet alakítottak ki. Később a vármegyék és a főesperességek határai már nem estek feltétlenül egybe.
 
A [[török hódoltság]] ideje alatt a hódoltsági területeken elméletben fennmaradt az egyházmegyerendszer, a püspökségekre épülő lelkipásztori ellátás azonban a gyakorlatban nagyon meggyengült. A pasztorális szolgálatot az e területeken bizonyos szabadsággal mozgó [[Ferences rend|ferences]] barátok, illetve néhol [[Jézus Társasága|jezsuiták]] tudták ellátni, akiknek vezetőit a hódoltsági területek egyházmegyéinek élén álló, de a királyi Magyarország területén élő püspökök esetenként helynökeiknek nevezték ki. Egyházmegyei keretben működő papok ebben az időszakban a török uralom alatt álló vidékeken csak szórványosan, a váci és az egri egyházmegyék területén láttak el plébániákat.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/K/katolikusok%20a%20t%C3%B6r%C3%B6k%20h%C3%B3dolts%C3%A1gban.html |title=katolikusok a török hódoltságban |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> Mivel az esztergomi főegyházmegye székhelye és területének kisebb, [[dunántúl]]i része a korszak jelentős részében török uralom alatt volt, viszont az érsekség területének nagyobb, [[felvidék]]i része kívül maradt az állandó megszállás hatókörén, ezért [[Esztergom]] eleste után az érsek [[Nagyszombat]]ba tette át székhelyét, és ez a helyzet [[Buda visszafoglalása]] után is, egészen [[1820]]-ig fennmaradt.<ref>{{cite web |url=http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?&fm=1&am=1 |title=Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye története |work=http://www.esztergomi-ersekseg.hu |accessdate=20150406}}</ref> Nagyszombat érseki székhely mivoltának hagyománya hatással van a jelenlegi [[szlovákia]]i egyházszervezet [[Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye|elrendezésére]] is.
 
Végig a középkor folyamán egyes helységek, plébániák alapításukkor vagy később megkapták azt a sajátos kiváltságot, hogy egyházkormányzatilag nem a területileg illetékes egyházmegyéhez, hanem az esztergomi érsek alá tartoztak, noha az ország más részén feküdtek. Az újkorra már száz fölé nőtt az ilyen ''exemptiók'' (a területileg illetékes püspök joghatósága alól való kivételek) száma. Ezt a helyzetet [[1771]]-ben számolták fel, amikor az összes ilyen exempt jogállású esztergomi főegyházmegyés plébániát a területileg illetékes egyházmegyéhez csatolták.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi%20%C3%A9rseks%C3%A9g.html |title=esztergomi érsekség |accessdate=20150406 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref>
 
A török kiűzése után fokozatosan történt meg a volt hódoltsági területeken az egyházszervezet visszaállítása. Az egyházmegyei rendszer nagyobb arányú modernizálására [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] tett kísérletet, amikor a különösen nagy területű [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi főegyházmegye]] és [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi]] egyházmegye, valamint a [[Győri egyházmegye|győri]] és [[Zágrábi főegyházmegye|zágrábi]] egyházmegyék területéből kihasítva létrehozta a [[Besztercebányai egyházmegye|besztercebányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]], [[Szepesi egyházmegye|szepesi]], [[Székesfehérvári egyházmegye|székesfehérvári]] és [[Szombathelyi egyházmegye|szombathelyi]] püspökségeket. 1804-ben történt meg az [[Egri főegyházmegye|egri egyházmegye]] érsekségi rangra emelése, miközben területéből kiszakítva létrejött a [[Kassai egyházmegye|kassai]] és a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]], melyek érseki tartományába kerülve szuffragáneus egyházmegyéi lettek.
 
A trianoni békeszerződést követően az új országhatár számos egyházmegye területét átszelte. Az utódállamok politikai vezetése igyekezett elérni a Vatikánnál, hogy ''a Magyarországon maradt székhelyű egyházmegyék határon túlra került területrészeiből'' az új államok érdekeihez igazodó, minél önállóbb egyházszervezeti egységek jöjjenek létre. Ezek a törekvések fokozatosan értek el sikereket. A legnagyobb horderejű ilyen kérdés az esztergomi főegyházmegye akkori 481 plébániájából Szlovákiához került 393 plébánia esete volt. Ezek [[1922]]-től [[Nagyszombat]] székhellyel egy apostoli adminisztratúrába szervezve, de jogilag még az esztergomi érsek fennhatósága alatt működtek, [[1937]]-ben azonban hivatalosan is leválasztották őket Esztergomtól.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi%20%C3%A9rseks%C3%A9g.html |title=esztergomi érsekség |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> Fordított helyzetben, ''a külföldre került székhelyű egyházmegyék Magyarországon maradt területei'' esetén a magyar fél – sem az egyház, sem az állam – érthető módon nem kívánta az egyházmegyék határait a trianoni határokhoz igazítani, így az ilyen egyházmegye-részek egyházjogilag továbbra is az elszakított területen működő püspök alá tartozó, de a gyakorlatban önálló, ideiglenes egyházkormányzati egységekként működtek. Ilyen volt például a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]] anyaországban maradt 14 plébániájából szervezett, [[1928]] és [[1939]] között fennállt [[Mérki apostoli kormányzóság]].<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/M/m%C3%A9rki%20apostoli%20korm%C3%A1nyz%C3%B3s%C3%A1g.html |title=mérki apostoli kormányzóság |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> A [[bécsi döntések]] nyomán újra Magyarországhoz került területek esetén a Szentszék többnyire gyorsan döntött a trianon előtti egyházkormányzati állapot visszaállításáról.
 
A [[második világháború]] után az újból előállt helyzetben az ilyen területek évtizedekig ismét apostoli kormányzóságként működtek, azonban miután [[1982]]-ben [[II. János Pál pápa]] egyházjogilag egyesítette őket a szomszédos magyarországi egyházmegyékkel,<ref>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=39 |title=Magyar egyházi kronológia, 1982 |accessdate=20150406 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> már egyre inkább csak hagyományaikban őrizték egykori különállásukat. Az egyházi nyelvezet ezeket a valamilyen fokban tiszteletben tartott önállóságot élvező területeket "északi rész" néven tartotta számon, aminek nyomai a [[Liturgia|liturgikus]] előírásokban a mai napig fellelhetők.<ref>{{cite web |url=http://zsolozsma.katolikus.hu/2015/07/08/ |title=A Szeged-Csanádi egyházmegye északi részének külön liturgikus ünnepe (a Nagyváradi egyházmegyéhez való korábbi tartozás hagyománya nyomán) |accessdate=20150405 |publisher=[[Az Imaórák Liturgiája]] |work=http://zsolozsma.katolikus.hu}}</ref> Így volt a [[nagyváradi egyházmegye]] határon belül maradt területe a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi egyházmegye]], míg a kassai, a rozsnyói és a szatmári egyházmegyék anyaországban maradt részei az egri főegyházmegye három különálló "északi része".<ref>{{cite web |url=http://szatmariegyhazmegye.ro/url/Scheffler-Janos--emlekek |title=Scheffler János - emlékek a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegyében |accessdate=20150406 |work=http://szatmariegyhazmegye.ro}}</ref>
 
A magyarországi római katolikus egyházmegyék rendszere legutóbb [[1993]]-ban esett át nagymértékű változáson, amikor II. János Pál pápa [[május 30.|május 30]]-án kelt ''Hungarorum Gens'' kezdetű [[apostoli konstitúció]]jával újrarendezte a püspökségek beosztását.<ref name=megyek>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=4 |title=Egyházmegyék |accessdate=20120325 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> Ekkor két új egyházmegye (a [[Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye|debrecen-nyíregyházi]] és a [[Kaposvári egyházmegye|kaposvári]]) jött létre, valamint a veszprémi egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, és ezzel létrejött az új veszprémi érseki tartomány. Emellett számos helyen jelentősen megváltoztak az egyházmegyék határai. Voltaképpen ekkor történt meg a latin rítusú magyar egyházszervezet teljes hozzáigazítása a trianoni határokhoz.
 
A [[Magyar görögkatolikus egyház]] szervezetének kialakulása a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] [[1912]]-ben történt felállításával vette kezdetét, mely az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi érsekségnek]] alárendelve jött létre. A trianoni döntés nyomán az eperjesi és a munkácsi görögkatolikus egyházmegyék Magyarország területén maradt parókiáiból a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]] [[1924]]-ben hozta létre a [[Miksolci egyházmegye|Miskolci apostoli exarchátus]]t. Ezt [[2011]]-ben [[XVI. Benedek pápa]] rendelkezése alakította át úgy, hogy területe ettől kezdve [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyével]] esik egybe. [[Ferenc pápa]] [[2015]] [[március 20.|március 20]]-án az exarchátust [[Miskolci egyházmegye]] néven egyházmegyei rangra emelte, a hajdúdorogi egyházmegyéből pedig leválasztotta a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]]i részeket, és [[Nyíregyházi egyházmegye]] néven új püspökséget hozott létre belőlük, míg az eredeti püspökséget [[Debrecen]] székhellyel főegyházmegyei rangra emelte. Mivel így már rendelkezésre áll az önálló metropóliához megkívánt legalább három egyházmegye, a két új görög katolikus egyházmegyét az új főegyházmegye szuffragáneusaként alárendelve megalakította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat.<ref>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150406 |work=http://magyarkurir.hu}}</ref> Így a magyar görögkatolikusok egyházszervezete kikerült az esztergomi érseknek való alárendeltségből, és – hasonlóan a környező országok görögkatolikusainak helyzetéhez, ahol ez már korábban végbement – közvetlenül a Szentszékhez tartozó önálló keleti rítusú egyházzá vált (miközben püspökeik, mint katolikus egyházi vezetők, továbbra is tagjai a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának).
 
=== Mai római katolikus egyházmegyék Magyarországon ===
 
=== Mai görögkatolikus egyházmegyék Magyarországon: ===
* Hajdúdorogi Főegyházmegyemetropólia:
* Hajdúdorogi főegyházmegye
* Miskolci egyházmegye
* Nyíregyházi egyházmegye
 
Az egyházmegyékhez tartozó gyülekezetek felsorolása: [[Magyarországi evangélikus egyházközségek listája]]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==