„1982 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
| {{Elefántcsontpart }} ||[[Comoé Nemzeti Park ]] || ||A [[Nyugat-Afrika]] legnagyobb védett területének számító [[Comoé Nemzeti Park]] [[növényvilág]]a rendkívül gazdag. A park az egyik épen maradt természetes környezet a régióban, amely elég nagy ahhoz, hogy az itt élő fajok [[ökológia]]i integritását biztosítsa. A [[nemzeti park]] a [[Comoé|Comoé-folyó]] és a [[Volta-folyó]]k közti területet öleli fel, amelynek átlagos magassága 250-300 méter, de előfordulnak 600 méteres magaslatok is. Ezen a vidéken a [[Comoé|Comoé-folyó]] mellékfolyói biztosítják a vízelvezetést; a folyó 230 km hosszan kanyarog a nemzeti park területén. A [[Comoé-folyó]]nak köszönhetőn olyan növényzet is megél itt, amely egyébként sokkal délebben őshonos, mint például a [[cserjés szavanna]] és a [[trópusi esőerdő]]. ||kulturális
|-
| {{Franciaország }} ||[[Arc-et-Senans királyi sólepárlója]] || [[kép:Arc et Senans 01.jpg|150px]] ||[[Arc-et-Senans]] királyi sólepárló manufaktúrája éppen olyan gondos, aprólékos építészeti tervek alapján épült, akár egy palota. Nevezhetnénk a munka szentélyének is, amely tökéletesen szemlélteti, milyen változásokat hozott magával az ipari társadalom. A [[Besançon]]hoz közeli királyi sólepárló épületegyüttesét [[Claude-Nicolas Ledoux]] tervezte. A [[XVI. Lajos]] uralma idején, [[1975]]-től [[1779]]-ig tartó építkezés az ipari jellegű építészet első jelentős eredménye volt,a mely a felvilágosodás eszméit tükrözte. A félkör alakú épületegyüttes lehetővé tette a [[racionális]] munkaszervezést. Az elképzelések szerint a sólepárlót követően felépült volna egy tökéletes város, [[Choux]] városa is, ám ez az elképzelés soha nem valósult meg. ||kulturális
|-
| {{Haiti }} ||[[Nemzeti Történelmi Park]] || [[kép:Sans-Souci Palace back.jpg|150px]] || A nemzeti parkot 1978-ban elnöki rendeletre hozták létre. Az ország északnyugati részén elterülő 25 négyzetkilométeres park [[19. század]] elejéről származó épületei [[Haiti]] [[Franciaország]]tól való függetlenné válására emlékeztetnek. Az építkezéseket I. Henri, egy volt tábornok utasítására kezdték el, aki 1811-ben királlyá kiáltotta ki magát. A dús növényzettel borított, hegyes-völgyes vidéken található építményeket szabadságukat visszanyert egykori rabszolgák emelték. A nemzeti parkhoz a Citadella, a Sans Souci kastély és Ramiers romjai tartoznak. A Citadella, a 19. századi katonai célú építészet kiemelkedő példája mintegy tízezer négyzetméteren helyezkedik el 970 méter tengerszint feletti magasságban. Az erőd befogadóképessége elérte az 5000 főt. Védelmére nagyméretű vastag falakat építettek, ami majdnem bevehetetlenné tette, vízellátását bonyolult víztároló rendszer biztosította. A Sans Souci Palota 1807-ben [[Eklektika|eklektikus]] stílusban épült. A palota eredetileg 20 hektárnyi területen feküdt, napjainkra a korábban kórházként és fegyverraktárként is használt épületből csak romok maradtak meg. Ramiers laképületeit a király halála után lerombolták. ||kulturális
| |||