„1982 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
| {{Honduras }} || [[Río Plátano Bioszféra-rezervátum]] || [[kép:Rio platano.jpg|150px]] || A Honduras északkeleti részében, a Moszkító régióban található rezervátum a [[Karib-tenger]] partjától délnyugati irányban a szárazföld belseje felé nyúlik el és magába foglalja a a Platano folyó szinte teljes vízgyűjtő területét. A körülbelül 8300 négyzetkilométer összterületű [[bioszféra]] rezervátum gazdag növény- és állatvilágnak ad otthont. A Rio Platano érintetlen partszakaszain túl lagúnák és part menti szavannák húzódnak, nádasokkal, pálmákkal és fenyőerdőkkel. Az rezervátumban élő növényfajok száma meghaladja a kétezret, ezen kívül 39 emlős, 377 madár és 126 hüllő, valamint kétéltű fajt tartanak nyilván. A rezervátum területén [[Prekolumbiánus művészet|prekolumbián kultúrák]] maradványait fedezték fel, több mint kétszáz lelőhelyen. Ezek közül legfontosabb a Ciudad Blanka (Fehér város), a maja civilizáció egyik jelentős városának maradványa. ||természeti
|-
| {{Jemen }} || [[Sibám|Sibám városfallal körülvett óvárosa]] || [[kép:Shibam Wadi Hadhramaut Yemen.jpg|150px]] ||Az erőd-fallal körülvett [[16.század]]i Shibam városa a függőleges építkezés alapelveire támaszkodó várostervezés egyik legrégebbi és legjobb példája, melynek révén a település elnyerte "a sivatag [[Manhatten]]je" becenevet,. A város egy kis dombon épült, ami lehetővé tette, hogy megmeneküljön a [[Wadi Hadramuat]] pusztító árvizeitől. A település alaprajza csaknem téglalap alakú, s agyagfal veszi körül, melyen belül a szintén agyagból épült lakóházak rácsos szerkezetben kerültek elrendezésre. A legmagasabb ház nyolc, az átlag öt emelet magas, s a legtöbb épület a [[16.század]]ból való. Ugyanakkor néhány építmény az [[iszlám]] első századaiból maradt fenn, mint például a [[904]]-ben emelt [[Péntek-mecset]], valamint az [[1220]]-ban épült vár. ||kulturális
|-
| {{Kuba }} || [[Havanna|Havanna óvárosa]] || [[kép:Scenes of Cuba (K5 02261) (5981996756).jpg|150px]] ||Havanna volt a [[spanyol hódítók]] (conquistadorok) által alapított utolsó város [[Kubában|Kuba]], egyben a legszebb fennmaradt spanyol komplexum az [[amerikai kontinens]]en. Elhelyezkedése tökéletes gyülekezési hellyé tette az évente megforduló, [[Mexikó]]ból és [[Pepanyol Királyság]] felé tartó kincses flották számára,és s a város a hatalmas [[spanyol gyarmatbirodalom]] főbejárata lett. Napjaink Havannája egy modern metropolis, ám óvárosa [[barokk]] és [[neoklasszikus]] emlékművek, valamint [[boltíves]], [[teraszos]], [[kovácsoltvas]] kapukkal ékített, belső udvaros lakóházak együttesének érdekes keverékét őrzi. Jelenlegi helyén Havannát [[1519]]-ben alapították és [[1550]]-re a sziget legfontosabb városa lett, mely pozícióját a mai napig megtartotta. A település a [[karib-tengeri|Karib-tenger]] térség egyik hajóépítő központja lett, és [[1607]]-től [[Kuba]] fővárosa. A [[Spanyol Királyság]] az [[1760]]-as években - amikor az [[Európában|Európa]] dúló [[hétéves háború]] átterjedt az [[amerikai kontinens]]re - megerősítette a várost, s az ekkor emelt [[erődrendszerek]] ma is áthatóak. Havannának megengedték, hogy szabadon kereskedjen. A 18. és 19.század során jólétben gyarapodott és fizikailag sértetlenül vészelte át a [[19.század]] első felében lezajlott [[közép- és dél-amerikai függetlenségi háború]]kat. A politikai függetlenséggel terhes 19. századot követően Kuba végül [[1902]]-ben elnyerte függetlenségét [[Spanyolország]]tól. Havanna az [[1950]]-es évek [[kubai forradalmát|kubai forradalom]] is magában foglaló zavargásos időszakban alig szenvedett sérüléseket, s az óváros napjainkban majdnem ugyanúgy néz ki, mint száz évvel ezelőtt. A [[kubai kormány]] részt vett a történelmi óváros gyarmati városi jellegének helyreállításában. A legszebb épületek közül többet múzeummá alakítottak át, s ma templomok, paloták, várak, forradalmi emlékművek és piacok várják a látogatókat. A [[Segundo Cabo- és a los Capitanes Generales-paloták]]hoz hasonlóan felújításra került a [[Fuerza-erőd], az újjáépítési munkálatokat pedig lassan kiterjesztik a lakónegyedekre is. A korai városszerkezet a mai napig megmaradt a négy nagy térrel: a [[Plaza de La Catedral]]lal, a [[Plaza de San Francesco]]val, a [[Plaza Vieja]]val és a [[Plaza de Las Armasz]]szal. A városban egyúttal jelentős 17-19. századi épületek is találhatók. Havanna egyik legkiemelkedőbb látványossága a Katedrális tér ([[Plaza de La Catedral]]), melyet tornyaival a [[San Cristóbal-katedrális]] ural. ||kulturális
|-
| {{Líbia }} ||[[Küréné|Küréné régészeti lelőhelye]]|| [[kép:Temple of Zeus Cyrene.jpg|150px]] || A várost az [[Égei-tenger]]ben fekvő Théra (mai nevén [[Szantorini]]) sziget lakosai népesítették be. Théra gyarmataként Küréné a [[Hellenizmus|hellenisztikus]] világ egyik legfontosabb városává fejlődött. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után az akkor Kürénaika nevet viselő település a [[Ptolemaida-dinasztia|Ptolemaiosz-dinasztia]] kezére került, majd i. e. 74-ben a Római Birodalomhoz csatolták. Egyik virágkorát Augustus császár alatt élte, azonban [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] uralkodása alatt 117-ben hadserege levert egy lázadást. A város befolyását egészen 365-ig meg tudta őrizni, utána viszont gyors hanyatlásnak indult és hamarosan elnéptelenedett. A területen három épületegyüttes található az [[i. e. 4. század]]i [[Apollón]]-szentély, az Akropolisz és az Agóra, valamint az ókor egyik legkiterjedtebb és legváltozatosabb nekropolisza. A többi fennmaradt épület az i. e. 5. században emelt Zeusz-templom, a [[i. e. 6. század]]i [[Artemisz]]-templom, a görög színház, amit Hadrianus idejében amfiteátrummá alakítottak, az Agóra mellett álló [[Démétér]]-szentély, az Odeon, és a fórum. Ezenkívül a déli kapu közelében látható a római színház és a mozaikokkal díszített kora keresztény bazilika. ||kulturális
| |||