„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A szócikk felépítését megváltoztattam: oktatási, munkaerőpiaci és területfejlesztési szempontból vizsgáltam a hátrányos helyzetet. A tartalmat hivatkozásokkal egészítettem ki, a besorolás feltételeit és a támogatásokat illetően is. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor:
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. Az ügyfelek jogorvoslati kérelemmel az megyei illetve fővárosi kormányhivatal szociális és gyámhivatalához fordulhatnak. A jogosultság az egy főre eső jövedelem mértékétől, és a vagyon értékétől függ.<ref>részletesen ld.: 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-a, a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. §-a. 2015. évi XCIX.törvény 64. § (1) bek.a) pontja.</ref>
Az oktatási hátrányos helyzetet a HEFOP 2.1-s alpontja célozta ösztöndíj- és tehetséggondozó programokkal.<ref>http://www.hefop.hu/page.php| A HEFOP-ról részletesen ld.</ref>
A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 108. § 10. pontja alapján a hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot. <ref>http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2015K/2_eljarasrol/24_pontszamitasi_modszerek/244_jogszabalyi_tobbletpontok?itemNo=4
Magyarországon a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk számára elérhető az ún. aktív korúak ellátása, amelynek jogosultsági kritériumait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza. Az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, 2015. március 1.-étől azonban az ellátás a járási hivatalok hatáskörébe kerül. Aktív korúak ellátására jogosultak az egészségkárosodott személyek és azok, akik számára lejárt az álláskeresési támogatás folyósítása, feltéve, hogy saját maguk és családjuk megélhetése nem biztosított. Az ellátás 2015 első feléig lehetett rendszeres szociális segély (RSzS) vagy fizetést helyettesítő támogatás (FHT). A fizetést helyettesítő támogatás 2009 óta van életben (kezdetben rendelkezésre állási támogatásnak, majd bérpótló juttatásnak nevezték) és főleg azok kapják, akik nem jogosultak a rendszeres szociális segélyre. 2015 folyamán a rendszeres szociális segély kivezetésre kerül, annak célcsoportjait ezután nagyjából a járási hatáskörbe tartozó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás fedi le.
| |||