„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés

== A besorolás feltételei ==
''Oktatási'' szempontból 2013 őszéig az alacsony jövedelmű családokban felnövő gyermekeket sorolták a hátrányos helyzetűek közé. A besorolást a család szociális helyzete alapján a jegyző által kiadott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosító igazolás határozta meg. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetűnek számított, akinek iskolázatlanok a szülei. A halmozottan hátrányos helyzet igazolásaként a szülők önkéntesen nyilatkoztak a jegyző előtt arról, hogy 8 osztálynál többet nem végeztek. E mellett a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, jogi státuszukat tekintve „tartós neveltek” is ebbe a kategóriába tartoztak.
A változás egyik fontos pontja, hogy a hátrányos helyzet kategóriájába kerüléshez nem elegendő a család anyagi helyzete miatt megítélt RGYK. Mellé szükséges legalább egy hátránynövelő jellemzővel rendelkeznie az adott, hátrányos helyzetű kategóriába sorolt gyereknek. A jogszabály három területet határoz meg hátránynövelőként: a szülők alacsony iskolai végzettségét, tartós munkanélküliségüket, illetve az elégtelen lakáskörülményeket.<ref>{{cite book|Varga Aranka: Hátrányos helyzet az iskolarendszerben In.: Cserti Csapó Tibor (szerk.): Legyen az esély egyenlő – Esélyteremtés a Sásdi kistérségben. PTE-Sárdi Többcélú Kistérségi Társulás, Pécs. 2014. 155-171. 157.p. }}</ref>
 
A hátrányos ''munkaerőpiaci'' helyzetnek nincsenek jogszabályban rögzített, egységes besorolási kritériumai. A besorolási kritériumok a hátrányos munkaerőpiaci helyzetűnek minősített egyéneknek szánt támogatások és programok jogosultsági feltételeiként jelennek meg.
56

szerkesztés