„Henry Ford” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
== Élete ==
[[Fájl:Henry Ford 1888.jpg|left|thumb|200px|Henry Ford 1888-ban]]
Nagyapja és apja, John és William Ford, az [[1850-es évek]]ben vándorolt be Írországból Amerikába és [[Michigan]] államban, a [[Detroit]] melletti [[Greenfield Village]]-ben telepedtek le, hogy farmjukon gazdálkodjanak. William és a belga származású Mary Litogot itt házasodtak össze [[1861]]. [[április 25]]-én. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Hat gyermekük született, közöttük Henry volt az elsőszülött. {{refhely|ford.hu}} Az édesanya ezután korán, már 1876-ban elhunyt. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}}
 
Henry Ford 1863. július 30-án, az amerikai polgárháború idején született dearborni farmjukon. Mechanikus tehetsége korán megmutatkozott, az apjától kapott zsebórát újra meg újra szétszedve és összerakva kiismerte működését annyira, hogy végül maga is készített egyet. 15 éves korában a környék lakói már hozzá hordták elromlott óráikat javításra. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Ford 17 éves korára inas lett egy detroiti gépjavítóban, ugyanakkor saját gépjavító műhelye is volt, ahol aratómunkásoknak javította a hordozható mezőgazdasági gépeket.
 
Eddig azonban csak gőzgépekben gondolkodott. A fordulat számára 1885-ben, 22 éves korában, jött el, amikor elromlott a környék egyetlen gázmotorja és őt kérték meg, nézze meg, mit lehetne tenni vele. Ő, bár először látott ilyet, de hamar átlátta a működését, és megjavította. Ekkor határozta el, hogy maga is épít egyet. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Ráébredt arra, hogy a közönséget jobban érdekli a közúti jármű, mint a traktor, és tanulmányozni kezdte a benzinmotor elvét, hogy legyőzze a gőzgép súlyát. Első benzinmotorját 1887-ben szerkesztette, majd készített többet is.
 
[[Fájl:Ford Edison Firestone1.jpg|180px|thumb|left|Ford, [[Thomas Edison|Edison]] és [[Harvey Samuel Firestone|Firestone]]: nagy amerikai feltaláló-triász ([[1929]]-ben)]]
 
1891-ben sikerült elhelyezkednie a ''Detroit Edison Electric Company''nál mérnökként, majd 1893-tól főmérnökként dogozott. Ekkor már eleget keresett ahhoz, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza. Első járművét a Quadricycle névre keresztelte, amelyet egy kéthengeres, négy [[lóerő]]s, etanolhajtású motor működtetett. Nyilvános bemutatójára 1896 június 4-én került sor. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}} A jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
 
Ezután befektető után nézett, akit ''William H. Murphy'' fakereskedő személyében talált meg. 1899. augusztus 5-én közösen létrehozták a ''Detroit Automobile Company''t. Az első modellek megbízhatatlanok voltak, ezért Murphy 1901-ben kihátrált az üzletből. 1903-ban Alexander Y. Malcolmsonnal társult, akivel a ''Ford & Malcolmson Ltd.''-et hozták létre. A Dodge testvérektől – John és Horace – rendeltek alkatrészeket, de amikor azok sürgették a fizetést, Ford rábeszélte őket, hogy társuljanak. Végül még 10 másik embert is bevonva 1903. június 7-én hozták létre a [[Ford Motor Company]]t. Az első típus, az [[A-modell]] prototípusának elkészültéig mintegy 28 ezer dollárt fektettek be. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}}
 
1920-ban napi 1000 darabot gyártott a világhírű Ford automobilból. 1924-ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort. Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Szerény eredeténél fogva mély érzéssel volt dolgozói iránt, és vázlatos alapelveket dolgozott ki a munkásokat illetően, amiket állandóan alkalmazott is. Az egyik ilyen az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette, és ebben igazi reformer volt. Egy másik az volt, hogy a jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel. Sok európai szocialistára nagy hatással volt Ford demonstrációja, mellyel idejétmúlttá nyilvánította a marxizmust, továbbá, hogy a kapitalizmus ésszerűsíthető és moralizálható. 1918-ban Ford, aki támogatója volt Wilson elnöknek, sikertelenül indult egy szenátusi helyért folyó választáson, és később szó volt arról, hogy indulni fog az elnökválasztáson is. Ez riadalmat keltett a hivatásos politikusok között, de végül bejelentette, hogy visszalép Coolidge-dzsal szemben. Ford az első világháborúban nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen Európa hadban álló nemzetei között, de ezek többnyire nem vezettek célra.
 
[[Fájl:Timehenryford.jpg|bélyegkép|balra|180px|[[Time (magazin)|Time]] Magazin, 1935. január 14.]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_Ford