„Életkép” változatai közötti eltérés

A [[19. század]]i [[magyar irodalom]]ban is jelentkezik az életkép műfaja a [[reformkor]]ban az [[népiesség|irodalmi népiesség]] megjelenésével, példa erre [[Petőfi Sándor]]: Egy estém otthon, Négyökrös szekér, Befordultam a konyhára, [[Arany János]]: Szegény jobbágy, Családi kör című költeményei. A korszak jeles irodalmi és kulturális folyóirataiból kettő is, a ''Budapesti Életképek'' (1840-1848) és ''Életképek'' (1844-1845) egyenesen címében hordozza a műfaj megjelenését. Ennek megfelelése a festészetben az a klasszicizáló irányzat volt, ami naiv módon, részletektől és nagyobb összefüggésektől mentesen ábrázolta a népi életet, de elősegítette a népi kultúra tudományos feltárását (például [[Györgyi Giergl Alajos|Györgyi (Giergl) Alajos]]: Vigasztalás ([[Magyar Nemzeti Galéria|MNG]]))).

Az életkép mint műfaj történelmileg a festészethez és a költészethez kötődik, de akár időszámításunk előtti időkben is fedezhetünk fel életképeket, s napjainkban is mind a festészetben, mind a költészetben, de más művészeti ágakban is, pld.például az egyre inkább kiteljesedő fotóművészetben, gondoljunk pldpl. a [[szociofotó]]kra.