„Védegylet (reformkor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
Első közgyülése [[1845]]. [[november 17.|november 17-én]] volt [[Pest vármegye|Pest megye]] dísztermében, 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. Az egyesület hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült Magyarországon – az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845-ben. Még nagyobb volt az eredmény [[1846]]-ban, Kossuth Lajos aktív tevékenysége következtében, aminek elismeréséül a Védegylet Teleki László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta.
A Védegylet hatása alatt alakult 1 millió pengő forint alaptőkével egy [[Gyáralapító Társaság|gyáralapító részvénytársaság]], melynek alakuló közgyülésén, 1845. [[április 13.|április 13-án]], [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] mondott nagy lelkesedést keltő beszédet. Ugyanezen a gyűlésen szavaztak meg 50 ezer forintot egy vegyészeti-, 30 ezer forintot egy vasműgyár- és 20 ezer forintot egy festőgyár segélyezésére.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/048/pc004885.html#10 Honi iparvédegylet (Pallas Nagylexikona)]</ref>
A társaság azonban nem fejtett ki hatékony tevékenységet, csendben vegetált, mint a - szintén a Védegylet kebeléből származó - [[Iparműtár]].<ref>Vörös Károly: A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847). In: Magyarország története tíz kötetben 5/2. Magyarország története 1790-1848. Főszerk. Mérei Gyula, szerk. Vörös Károly. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. Második, javított kiadás. pp. 855-976. ISBN 963 05 3328 6</ref>
== Megítélése ==
Az iparfejlesztés kossuthi metódusát a liberálisok - pl. [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák]]<ref name="M. nemz. tört."></ref><ref>Később azonban kiállt a mozgalom mellett</ref> - sem fogadták teljes egyetértéssel. Széchenyi pedig az állam gazdaságbefolyásoló, társadalomszervező szerepét egész másként ítélte meg. A konzervatívok ellenpropagandát indítottak: az 1844-ben megszerveződő védegyleti mozgalmat antiliberalizmussal és gazdasági autarchiára törekvéssel vádolták.
A bécsi kormányzat - a [[József nádor]] és [[Szőgyény László]] kancellár javaslatára - az erőszakos fellépéstől elállt, "csupán" adminisztratív eszközökkel igyekezett működését megnehezíteni.<ref name="M. nemz. tört."></ref>
| |||