„Szent Pongrác” változatai közötti eltérés

Dénes, a nagybátyja halála után a keresztény közösség vette pártfogásába, majd a [[DioklecianusDiocletianus római császár|Diocletianus]] féle egyházüldözésben elfogták, s a császár elé vezették. A legenda szerint a császár megsimogatta arcát, és barátságos szóval kérte, hagyjon föl "babonaságával". Pongrác félelem nélkül a szeme közé nézett, és ezt mondta: "Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha az a festett kép beszélne ott a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem röstelled, hogy ilyen isteneket imádsz?" A legenda szerint erre a császár nem tudott mit mondani, csak intett, hogy a bátor fiút a Via Aurelia mentén fejezzék le. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el.