„A nitrogén-monoxid biológiai funkciói” változatai közötti eltérés

kálcium nincs, nem létezik. Kalciumra javítva
a (apró jav.)
(kálcium nincs, nem létezik. Kalciumra javítva)
[[File:NOSreaction.svg|thumb|280px|NOS reakció]]
===== Nitrogén Oxid Szintáz (NOS) =====
A ''nitrogén-monoxid'' szintézisét [[1790]]-ben írta le [[Joseph Priestley]], az oxigén felfedezője, a NO kutatása csak az elmúlt évtizedekben vett igazán nagy lendületet. A nitrogén-oxid-szintetáz központi szerepet játszik a NO bioszintézisében. A [[NO-szintáz]] enzimcsalád szereplői szintetizálják a NO-ot. Osztályozás szempontjából az enzim az oxidoreduktázok közé sorolható, monooxigenáz reakciókat katalizál. Alapvetően kétféle formáját különböztetjük meg: az élettani körülmények között, [[Kalcium|kálciumkalcium]] hatására keletkező, a sejtek (elsősorban az endotél és az idegrendszer) állandó enzimkészletében található konstitucionális formát, ill. az indukálható, a kóros körülmények, pl. [[Fertőző betegségek listája|fertőző]] [[baktériumok]], [[gyulladás]]os ([[citokin]]ek) vagy [[tumor]]okból felszabaduló szöveti anyagok hatására képződő [[enzim]]et. Az [[Arginin|L-arginin]]ból a ''nitrogén-monoxid-szintáz'' hatására [[nitrogén-monoxid]] és [[L-citrullin]] képződik. A szintetizáláshoz kofaktorként [[oxigén]]re, nikotinamid-adenin-dinukleotidfoszfátra ([[Nadph|NADPH]]), flavin-adenin-dinukleotidra ([[FAD]]) és ''tetrahidro-biopterinre'' (BH4), vas protoporfirin IX-re (hem), kálciumrakalciumra és kalmodulinra van szükséges. (A reakció több lépésben megy végbe, egyszerűsítve a folyamat két fázisra osztható. Az elsőben az L-arginin egy oxigénnel NG-hidroxi -L-arginin közti termékké (kimutatható!) és vízzé alakul, egy NADPH redukáló ekvivalenseinek felhasználásával. A második reakcióban egy “fél” NADPH-nak megfelelő redukáló ekvivalens használódik fel, egy újabb oxigénnel L-citrullin és NO-gyök képződik. A reakció egy argininre számítva páratlan számú elektron átvitelét igényli, valójában két molekula szubsztrát oxidálódik el 10 elektron átmenetével.<ref>Lundberg JO, Weitzberg E, Lundberg JM, Alving K. Intra-gastric nitric oxide production in humans: Measurements in expelled air. Gut 35:1543-6, 1994. Benjamin N, O’Driscoll F, Dougall H, Duncan C, Smith L, Golden M, McKenzie H. Stomach NO synthesis. Nature 368:502, 1994. Spiegelhalder B, Eisenbrand G, Preussman R. Influence of dietary nitrate on nitrite content of human saliva: Possible relevance to in vivo formation of N-Nitroso compounds. Food Cosmet Toxicol 14:545-8, 1976. Zweier FL, Li H, Samouilov A, Liu X. Mechanisms of nitrate reduction to nitric oxide in the heart and vessel wall. Nitric Oxide 22:83-90, 2010.</ref>)
 
===== NOS izoformák =====
 
=== Erekre gyakorolt hatása ===
''Érelmeszesedésben'' az ér belső sejtrétege kevesebb nitrogén-monoxidot termel. [[Gyógyszer]]ek (pl. [[nitroglicerin]]) juttathatnak ''NO''-t az érbe. Élettani körülmények között az értónust alapvetően a folyamatosan képződő nitrogén-monoxid határozza meg. Az endothelben termelődő nitrogén-monoxid mennyiségét a [[kálciumkalcium]] intracelluláris szintje és az érfalra folyamatosan ható ''nyíróerők'' szabják meg. Minél magasabb a kálciumszintkalciumszint, illetve minél nagyobb a nyíróerő, ép endothel esetén annál több nitrogén-monoxid termelődik, amely az ér lumenébe áramolva gátolja a thrombocyta-aggregációt és a fehérvér-sejt-adhéziót, -migrációt. A szubendothelium simaizomsejtjeiben pedig a guanilátcikláz aktiválásán keresztül fokozza a cGMP-szintézist, vasorelaxatiót eredményezve, ezenkívül a nitrogén-monoxid gátolja a simaizomsejtek proliferációját is.
 
=== Szerepe az immunregulációban ===
Névtelen felhasználó