„Viking történelem” változatai közötti eltérés

 

A [[varégok]]nak is nevezett svéd vikingek terjeszkedési irányát Svédország földrajzi helyzete határozta meg. Kiindulópontjai [[Uppland]] és [[Gotland]] voltak. A 9. században innen terjeszkedtek [[Észtország]], [[Lettország]] területe, valamint a [[Ladoga-tó]] és az [[Onyega-tó]] felé. Először a Ladoga-tó partján telepedhettek le. Innen jutottak tovább a keleti [[Szláv népek|szlávok]] (köztük az [[oroszok]] ősei) vidékére. Itt először kereskedelmi telepeket alapítottak, majd a szláv őslakókat katonailag is leigázták. Szomszédságukban (a mai [[Oroszország]] területén) akkor két nagy [[állam]] terült el, a [[volgai bolgárok]]é és a [[kazárok]]é ([[Kazár Kaganátus]]).

A varégok – vagy ahogyan a bizánci és arab források nevezték őket, a [[varégok|ruszok]] – elsődleges célja eleinte nem a gyarmatosítás, hanem a kereskedelmi lehetőségek felkutatása, új piacok szerzése, és vásárhelyek, kereskedelmi utak létrehozása volt. A korabeli leírások szerint a megszerzett területeken nem is foglalkoztak mezőgazdasággal, a földművelésben csak az őslakók vettek részt.